Akár 3 milliárd eurós, részben uniós forrásból finanszírozott bérlakásépítési program indulhat Magyarországon – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányzati tájékoztatón. A kormány a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek számát is növelné, miközben több korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás státuszát visszavonja.
A miniszter szerint a részletes Wekerle Sándor lakásépítési program még nem készült el, jelenleg a megvalósításhoz szükséges feladatokat és jogszabály-módosításokat állítják össze. A cél egy olyan átfogó lakásépítési program, amely képes lehet élénkíteni a lelassult magyar ingatlanpiacot.
Vitézy Dávid szerint a programalkotás december végéig elindulhat, és a teljes konstrukció értéke akár a 3 milliárd eurót is elérheti, részben európai uniós források felhasználásával.
Megfizethető bérlakásokat és kollégiumokat építenének
A miniszter szerint a rendszerváltás után Magyarországon az a szemlélet vált uralkodóvá, hogy a lakáspiacot alapvetően a piacnak kell szabályoznia, miközben több nyugat-európai országban az állam aktívan beavatkozik a lakáskínálat alakításába.
Vitézy szerint az előző kormányok elsősorban a saját tulajdonú lakások megszerzését támogatták, miközben a bérlakásépítés háttérbe szorult. A Tisza-kormány ezen változtatna.
A tervek szerint megfizethető bérlakások és új kollégiumi férőhelyek is épülnének. A fejlesztéseket elsősorban olyan budapesti és vidéki nagyvárosi területeken valósítanák meg, ahol megfelelő a közösségi közlekedés.
A Fudan-campus helyén is lakások épülhetnek
A miniszter szerint a korábban a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának szánt terület is szóba került az új lakásépítési projektek helyszíneként.
A kormány elsősorban barnamezős, illetve alulhasznosított városi területeket keres. Vitézy szerint így olyan helyszíneket lehetne bevonni a fejlesztésekbe, amelyek már rendelkeznek közlekedési kapcsolatokkal, miközben új életet lehetne lehelni a jelenleg kihasználatlan városi területekbe.
Újra megversenyeztetik az M6-os autópálya egyik nagy értékű megrendelését
A pénteki tájékoztatón Vitézy Dávid az M6-os autópálya koncesszióját is élesen bírálta. A miniszter állítása szerint az M6 Dunaújváros és Érd közötti szakaszával kapcsolatos, felújítást és építést is magában foglaló munkát korábban a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kapta meg. Vitézy szerint a versenytársak körülbelül 50 milliárd forintos ajánlatokat tettek, míg az MKIF ugyanazért a feladatért 149 milliárd forintot kért.
A miniszter ezt háromszoros túlárazásnak nevezte, és azt állította, hogy az eljárás jogszabályellenes volt, mivel szerinte a döntést nem Lázár Jánosnak kellett volna meghoznia. A kormány ezért most újra megversenyezteti a megrendelést, és a legolcsóbb ajánlatot fogadja el – jelentette be Vitézy.
A miniszter szerint az eset azt is indokolja, hogy a teljes, 35 éves autópálya-koncessziós rendszert felülvizsgálják. Azt is kifogásolta, hogy a koncessziós társaság az ukrajnai háborúra hivatkozva többletköltségeket kért és kapott az államtól.
Vitézy azt is közölte, hogy az M6-os ügyében feljelentést tesz a minisztérium.
Szigorúbb fellépés jöhet az akkumulátorgyárakkal szemben
A kormány az akkumulátorgyárak működését is felülvizsgálja, különösen azt, hogy mely üzemek kaptak nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt. A tervezett szabályozás szerint ha egy kiemelt státuszú gyár megsérti a környezetvédelmi vagy természetvédelmi előírásokat, legalább hat hónapig nem élvezheti a kiemelésből fakadó könnyítéseket.
Ha a szabálytalanságot nem szüntetik meg, a korlátozás ennél tovább is fennmaradhat. Vitézy szerint nem az akkumulátorgyárak ellehetetlenítése a cél, hanem az, hogy minden vállalat tartsa be a környezetvédelmi szabályokat.
Ezt olvastad már? Megszólaltak az oroszok, miközben Magyarország legújabb atomreaktorait építik
Több vitatott beruházás kiemelt státuszát is visszavonják
A kormány több olyan projekt esetében is megszünteti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, amelyeket az elmúlt években komoly társadalmi vagy politikai vita övezett. A visszavont státuszú projektek között szerepel:
- a törökbálinti téglagyár területének rozsdaövezeti fejlesztése,
- az egykori XIII. kerületi Lang-gyár fejlesztése,
- a balatonvilágosi Club Aliga beruházása,
- a tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont,
- a sukorói Fiatalokért Központ,
- a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont,
- a Soroksár és Gyál térségében tervezett logisztikai és gazdasági célú ingatlanfejlesztés,
- a Pázmány Campus fejlesztése, valamint
- a Nyugati pályaudvar mellett tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ.
Országos közlekedésszervező és új vonatflotta is létrejött
Vitézy arról is beszámolt, hogy augusztus elején megkezdte működését az Országos Közlekedésszervező és a Vonatflotta társaság. Az országos közlekedésszervező a budapesti BKK-hoz hasonló feladatokat láthat el országos szinten. A Vonatflotta pedig a tervezett járműbeszerzésekben kaphat fontos szerepet.
Ennek különös jelentősége lehet a tervezett új HÉV-szerelvények és InterCity-vonatok beszerzésénél, amelyekhez a kormány mintegy 1,8 milliárd eurónyi uniós támogatást kíván felhasználni.
A pénteki kormányzati tájékoztatón így egyszerre több, az új kormány gazdaság-, közlekedés- és lakáspolitikáját meghatározó intézkedés körvonalazódott: a következő hónapokban részletesebbé válhat a többmilliárd eurós lakásépítési program, miközben a kormány az előző időszak több nagy értékű beruházását és koncesszióját is újra megvizsgálja.
Ha lemaradtál volna: Nincs vége a veszélynek: ismét nyomás alatt Budapest vízellátása – mutatjuk a részleteket
