Királycsere ’48-ban: ezért kerülhetett trónra Ferenc József

Minden birodalomnak voltak különösen hosszú ideig regnáló uralkodói. A francia XIV. Lajos hivatalosan 72, a nemrég elhunyt brit II. Erzsébet pedig 70 évig ült a trónon. A magyar történelem rekordere Ferenc József volt, akinek világszinten is kiemelkedő 68 éves uralkodása különösen eseménydúsnak bizonyult. Az utolsó nagy Habsburg uralkodó pályája azonban egyáltalán nem indult szokványosan.

A népek tavasza

1848-ban végigsöpört Európán egy jelentős forradalmi hullám, ami a Habsburg Birodalmat is alapjaiban rengette meg. Először Bécsben, majd Pesten is kitört a forradalom (ez a mi március 15-ünk), és akkor még senki nem tudhatta, hogy meddig fajulnak az események. Az amúgy is egyre gyengébb lábakon álló Habsburg-dinasztia fennmaradása veszélybe került, a helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy a trónon abban az időben egy nem kifejezetten rátermett uralkodó ült.

Ferdinánd, a jóságos

I. Ferdinánd király (Ausztriában I. Ferdinánd osztrák császár), annak ellenére, hogy 13 éven át uralkodott, csekély jelentőséggel bír a XIX. századi magyar történelemben. A jóságosnak is nevezett uralkodó a korabeli források szerint teljesen alkalmatlan volt feladatai ellátására, sokan pedig egyenesen bolondnak tartották.

A hóbortos Ferdinánd ennek ellenére állítólag hat nyelven, többek közt magyarul is beszélt, és kellemes ember volt társaságban is. Uralkodói ambíciói ellenben nemigen voltak, ez pedig kapóra jött az olyan körmönfontabb korabeli stratégáknak, mint például Metternich kancellár vagy akár Zsófia főhercegné, Ferenc József édesanyja.

Egyetlen dologban azonban V. Ferdinánd személye kulcsfontosságú a magyar történelemben. Ő írta alá az 1848-as áprilisi törvényeket, amik aztán a szabadságharcot „legitimálták”.

Családi intrikák

A fentiek fényében érthető volt, hogy az államtanács a ’48-as események hatására igyekezett mihamarabb alternatívát találni Ferdinándra, Ferenc József azonban korántsem volt kézenfekvő választás. Azt nagyjából biztosra vehették, hogy Ferdinándnak nem fog utóda születni, de a következő az öröklési sorrendben így is Ferdinánd öccse, Ferenc Károly volt – Ferenc József édesapja. Ferenc Károly azonban bátyjához hasonlóan nem érzett indíttatást az államügyekben való részvételre. Amikor időnként politikai szerepet vállalt, a háttérben akkor is főleg felesége, Zsófia mozgatta a szálakat.

Ferenc Józsefet eleinte fiatal kora miatt nem tekintették lehetséges trónörökösnek, de 1848 decemberében, nem sokkal azután, hogy betöltötte a tizennyolcadik életévét, mégis őt ültették a trónra. V. Ferdinándot Olmützben megbuktatták, és Ferenc Károly, szintén felesége nyomására, lemondott a trónról.

A fiatal uralkodó megkoronázása már önmagában is kivívta a magyar rendek ellenszenvét, akik nem fogadták el a király lemondásának lehetőségét. A helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy Ferenc József megkoronázásakor nem esküdött fel a magyar alkotmányra sem.

A szabadságharc leverése után

A szabadságharc utáni megtorlás a magyar történelmi tudat egyik legmeghatározóbb eseménye, és már önmagában is elég ahhoz, hogy a hozzá köthető személyek bekerüljenek a történelemkönyvekbe. Ferenc József azonban a világosi fegyverletétel idején épphogy a tizenkilencedik életévét töltötte. Regnálása kezdetén fiatal korából adódóan is még kevésbé volt önálló, rá is komoly hatást gyakorolt édesanyja, Zsófia.

A retorzió és a neoabszolutista törekvések csak tovább fokozták a vele szembeni ellenérzést, amit végül az 1867-es kiegyezés tört meg. Ferenc Józsefet ekkor koronázták hivatalosan is magyar királlyá. Eleinte az elfogadás nem volt egyöntetű, és a létrejövő Osztrák-Magyar Monarchiának is számtalan kritikusa volt. A századfordulóra azonban az akkorra már idősödő „Ferenc Jóska” az állandóság és a Monarchia jelképévé vált. 1916-os halálakor az egész nép gyászolt, és talán már sejtették, hogy egy korszak végleg lezárult.

Szerző: Tárnoki Ágnes

Érdemes elolvasni:

• Miért nem foglalta el Rómát Nagy Sándor?
• A viking király, akit halott ellenfelének feje ölt meg