Világhírű régészeti lelőhelyet kapott ajándékba a Magyar Nemzeti Múzeum
Világhírű régészeti lelőhelyet kapott ajándékba a Magyar Nemzeti Múzeum; a Polgár-Csőszhalom határában található lelőhelyet Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzora adományozta az intézménynek – olvasható a múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, kedden a múzeumban Virágos Gábor, az intézmény Nemzeti Régészeti Intézetének vezetője mondott beszédet és vette át szimbolikusan az intézményi hálózatba került új régészeti bemutatóhelyet.
Raczky Pál professzor régészet iránti elkötelezettségét és kutatásba vetett hitét jól tükrözi, hogy huszonöt évvel ezelőtt saját költségén megvásárolta a lelőhely központját magába foglaló földterületet, ahol éveken keresztül vezetett nemzetközi együttműködésben megvalósuló régészeti feltárásokat, emelik ki a közleményben.
“Gyermekemnek tekintem ezt a helyet, és most úgy gondolom, itt lesz jó helye”, idézik a közleményben Raczky Pált.
Virágos Gábor főigazgató-helyettest is idézik, aki beszédében kiemelte: a régészeti bemutatóhely a Magyar Nemzeti Múzeum archeoparkjainak sorát gazdagítja, ahol nemcsak találkozni tudnak közönségükkel, hanem tudományos kutatást is végeznek.
Szeretnénk, hogy az egyetemi képzés oszlopos helyszíneként továbbra is funkcionáljon a lelőhely. A feltárt terület a kísérleti régészet helyszíneként is szolgálhat, így a neolitikus épületek és életmód tudományos rekonstrukciójára is alkalmasnak bizonyul majd.
Polgár-Csőszhalom nagy kiterjedésű, csaknem 76 hektár nagyságú újkőkori lelőhely központja egy 70-75 méter átmérőjű domb, amely egymásra rétegződött települési maradványokból jött létre. A teleülések az időszámításunk előtt 5000 és 4500 között virágozhattak. Ezt a különleges településtípust tellnek nevezik.
A halom sajátossága, hogy egykor többszörös körárokrendszer vette körül, amelynek külső átmérője 180-190 méter volt, és a fő égtájak felé néző négy bejárattal rendelkezett. Az északi bejárat éppen a dombról jól látható Tokaj-hegység csúcsának irányába volt tájolva. Hasonló körárokrendszerek a Dunántúlon és Közép-Európában voltak jellemzők ebben az időszakban.
A tellek legészakibb példájaként említhető a polgári lelőhely. Csőszhalom kőkori népessége a régészeti kutatások tanúsága szerint a tellek és a körárok-rendszerek, vagyis a monumentális közösségi építmények két európai megjelenésformájának sajátos helyi kombinációját hozta létre. A feltárt sajátos tárgyi emlékanyagot, amelyben egymástól eltérő területek (Dél-Alföld, Dunántúl) stíluselemei keverednek, csőszhalmi csoportnak nevezi a régészet.
A halmot övező kiterjedt település egy összefüggő, 34 ezer négyzetméteres részét is feltárták. Itt 80 nagyméretű házat, 68 kutat, 238 hulladékgödröt, 124 sírt, továbbá igen gazdag tárgyi emlékeket hoztak napvilágra. Ezek összességében az egyik legreprezentatívabb képet nyújtják a Kárpát-medencei újkőkori települések egykori életéről.
A halom e nagy települési együttesen belül a közösségi-rituális funkciókat betöltő különleges helyszín, már-már katedrális volt. Polgár-Csőszhalom eddigi kutatásait, és az emlékek bemutatását az ELTE Régészettudományi Intézete, a Déri Múzeum, a Museum für Vor- und Frühgeschichte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködése tette lehetővé – áll a közleményben.
Érdemes elolvasni:
