A vikingek gondolkodásmódját véres halálukon keresztül ismerhetjük meg
A viking gondolkodásmód, ahogyan az óészaki mondákból kiderül, élénken kirajzolódik az öt nagy viking halálról szóló történetekben. A Lindisfarne angol sziget elleni Kr. u. 793-ban elkövetett invázió jelentette a vikingek nyugat-európai fosztogatásainak kezdetét, megteremtve a terepet az évszázadokon át tartó portyázáshoz és hódításokhoz.
Ragnar Lodbrok mondája, bár valószínűleg egy kiszínezett és megszépített történetről van szó, a fiai bosszúszomjas 865-ös angliai inváziójának vezérfonalává vált, írja az Ancient Origins. Hrólfr Kraki, a “dán Artúr király” halála leleplezi a vikingek sötét humorát és iróniára való hajlamát, amelyben a látszólag jelentéktelen Vöggr kulcsszerepe okoz meglepetést.
A jomsvikingek, a viking hódítók legendás rendjének Hjörungavágrnál elszenvedett veresége a lefejezésekkel és a csavaros humorával legendás becsületkódexüket tükrözi. Olaf Haraldsson, azaz II. Olaf norvég király előjeles haláldala és Thormod szimbolikus nyila teljesen más rétegekkel egészíti ki a viking ethoszt. Ezek a mondák mélyreható betekintést nyújtanak a sokszor csak hidegvérű barbároknak vélt vikingek gondolkodásmódjának összetettségébe, amelyet a bosszú, a sötét humor és a sors elfogadása határozott meg.
Érdemes elolvasni:
