Így lett az ember jobbkezes

Homo neanderthalensis gyermek modellje a bécsi Természettudományi Múzeumban Fotó: Wikimedia Commons

A neandervölgyiek többsége a modern Homo sapienshez hasonlóan erősen preferálta a jobb kéz használatát, amit a fogaikon található véletlen karcolások is bizonyítanak.

Úgy tűnik, hogy a kezességnek ez az érdekes aspektusa mélyen az evolúciós történelmünkben gyökerezik, és valószínűleg korai őseink egyenes testtartásához és szerszámkészítő képességeihez kapcsolódik. A fogakon lévő karcolások szimmetriája, valamint a felkarcsontok csontvastagságára vonatkozó megfigyelések alátámasztják azt az elképzelést, hogy kihalt rokonaink, beleértve a neandervölgyieket is, túlnyomórészt jobbkezesek voltak.

Az Ancient Origins beszámolója szerint a jobbkezességnek ez a preferenciája a kőszerszámok kialakulásával és az agyi funkciók lateralizációjával együtt fejlődhetett ki. A jobb kezet irányító bal félteke döntő szerepet játszott a tárgyak manipulálásában, beleértve a kézműves szerszámok készítését is.

Bár a kezesség genetikai alapjait továbbra is nehéz megfejteni, úgy tűnik, hogy több gén és környezeti tényező összetett kölcsönhatásából adódik. Érdekes módon a balkezesek, bár kisebbségben vannak, egyedülálló előnyöket mutatnak, például egyenletesebben elosztott agyi feldolgozási folyamatokat, ami hozzájárulhat a jobb koordinációhoz, memóriához és verbális képességekhez.

Bizonyos sportágakban a balkezesek gyakran meglepő előnyre tesznek szert, ami jól mutatja a fajunkon belüli alkalmazkodást és változékonyságot. A balkezesség idővel való fennmaradása az evolúciós előnyökre utal, és lenyűgöző betekintést nyújt abba, hogy az emberek hány alkalommal voltak képesek boldogulni a történelem során.