Inka kőfejtőt és úthálózatot fedeztek fel régészek

Régészek inka kőbányákat és úthálózatot fedeztek fel a perui Cañete tartományban található Cerros de Quilmaná és Cerro Quinta Freno településeken.

A perui állam által kiadott sajtóközlemény szerint a kőbányákat arra használták, hogy a Cerro Azulban található El Huarco és a San Luis de Cañetében található Vilcahuasi inka lelőhelyek falainak építéséhez alapanyagot szolgáltassanak.

A csapat a faragott kőtömbök szállítását támogató utak és ösvények hálózatát is megtalálta. A kutatók szerint ezek az útvonalak arra utalnak, hogy a kőbányák a 16. században jelentős szerepet töltöttek be az inka államon belüli kőfeldolgozó központként, derül ki a Heritage Daily beszámolójából.

Az Inka Birodalom felemelkedésével nagy kiterjedésű, több mint 40 ezer kilométeres úthálózat kötötte össze a birodalom minden szegletét, amelyet a prekolumbiánus Dél-Amerika egyik legkiterjedtebb és legfejlettebb közlekedési rendszerének tartanak.

A Peru spanyol meghódítását követő gyarmati időszakban a konkvisztádorok kezdetben az inka utakat használták a főváros, Cuzco eléréséhez. Azonban az ilyen terepviszonyokat nem bíró lovakra és ökrös szekerekre való támaszkodásuk a hálózat nagy részének elhagyásához vezetett.

“Az úthálózat és a kőbányák felfedezése értékes kutatási lehetőségeket kínál, betekintést nyújtva az inka kőfaragó mesterek technológiájába, valamint a különböző császári munkákhoz használt kőtömbök kitermelésébe, faragásába és csiszolásába.”

Az úthálózat új információkkal szolgál arról is, hogy az utak hogyan szolgáltak szállítási mechanizmusként a megmunkált és bányászott kőnek a part menti területeken található inka településekbe történő szállításához.

A tervek szerint 2024-ben régészeti expedíciót indítanak a kőbányák felmérésére, amelynek célja, hogy megőrizzék ezeket a helyszíneket a potenciális jövőbeli turizmus számára.

Érdemes elolvasni:

• Mi volt ez a rejtélyes épület Zeusz templomának tetején?
• Korallból építettek a középkori civilizációk Kelet-Afrikában