Árpád-házi András herceg nevét több imposztor is használta

IV. Béla és II. Ottokár harca a Képes Krónikában (Wikipédia)

Árpád-házi András herceg a dinasztia kevésbé ismert tagjai közé tartozik. A nevéről alighanem nem sokan hallottak. IV. (Kun) László öccseként önálló politikát nem igen tudott játszani, noha előfordult, hogy felléptették bátyja ellen. Ez leginkább életkorával magyarázható, illetve azzal, hogy a késő Árpád-kori Magyarországon a főurak kezébe már jelentős hatalom került. Bármilyen jelentéktelen epizódnak tekinthetjük András herceg életét Magyarország történetében, egy valamiben egy sajátos rekordot mondhat a magáénak: az ő alakját vette föl a legtöbbször egy imposztor a magyar királyi család tagjai közül.

András herceg az oligarchák kezében

András herceg ismertségére jellemző, hogy a mai napig nincs szócikke a Wikipédián, pedig ott az Árpád-ház számos tagjáról lehet olvasni, nemcsak a királyokról. Ez nem csoda, hiszen András herceg nem tartozott a jeles életművel rendelkező személyek közé. V. István és Kun Erzsébet gyermekeként 1268-ban látta meg a napvilágot. Ez jelentette, hogy már apja és nagyapja belháborús konfliktusa után született. Még kisgyermek volt, amikor apja 1270-ben trónra lépett, és még mindig annak számított, amikor V. István két évvel később meghalt.

IV. (Kun) László magyar király a Képes Krónika miniatúráján (Wikipédia)

IV. (Kun) László uralkodása alatt sokáig ő számított a trón örökösének. A király azonban szintén gyermek volt, így a régensként kormányzó édesanyja, Erzsébet királyné, és a különböző főúri csoportok között folyt a vetélkedés a hatalomért. Gutkeled Joachim még V. István alatt rabolta el Lászlót, ám a gyakorlatot nem hagyta abba. Kőszegi Henrik, egy másik főúr, magát a királyt vetette átmenetileg fogságba. Joachim és Henrik szövetséget között. 1274-ben András herceg vált az elrabolt féllé. Vélhetően valamiféle ellenkirályként, vagy ifjabb királyként akarták felléptetni, mint annak idején V. Istvánt IV. Béla ellen.

Szövetségük azonban nem járt sikerrel, 1274-ben ugyanis a Csákok és az Abák a királyi sereggel együtt a mai Polgárdi közelében legyőzték Joachim és Kőszegi Henrik seregét. Utóbbi elesett a csatában, András herceg pedig kiszabadulhatott. Ezt követően az uralkodást a saját kezébe vevő Kun László már a házasságot tervezte öccse számára a későbbi morvamezei csata diplomáciai előzményeként. (Ekkor nevezték meg András herceg életkorát, innen ismerjük). A tervekből nem lett semmi, a fiatal herceg 1278-ban elhunyt.

Egy András herceg, akit a saját rokona is felismert

Hogy mi történt a fiatal herceggel, azt nem tudjuk. Valószínűleg természetes halállal halt meg 10 évesen. Mégis Wertner Mór idéz olyan adatot, amely szerint vízbe fojtották, ám a szakirodalomból ez az epizód hiányzik. Sem az oklevelek, sem az elbeszélő források nem árulnak el ezzel kapcsolatban részleteket. Gyanúra legfeljebb az adhat okot, hogy később ennyien megpróbálták kiadni magukat az elhunyt királyi hercegnek.

Erre az első alkalom 1290 után nyílt, miután Kun László elhunyt. Elvileg az ország férfiági örökös nélkül maradt, hiszen a király fiútestvére, András herceg nem élte túl az uralkodót. Az öröklésre ezért elvileg leányágon nyílt lehetőség, ekkortól lépett fel Kun László nővérének a fia, az Anjou Martell Károly a magyar trónigényével. (Ő I. Károly magyar királynak volt az édesapja). De végül az ország nagybirtokosai, Lodomér esztergomi érsek hathatós támogatásával III. András, II. András unokája és Utószülött István fia szerezte meg a trónt. Mivel István II. András halála után született, a származása kapcsán akadtak kételyek, de a kéznél lévő férfiörökös láttán ezeket a politikai elit hamar elnyomta.

III. András Magyarországra jön a Képes Krónika miniatúráján (Wikipédia)

Akadt azonban valaki, aki vitatta III. András örökségét, mégpedig egy magát András hercegnek nevező illető. Hogy ki lehetett ő, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy V. Boleszláv krakkói és sandomierzi fejedelemnél jelentkezett. Vélhetően azért, mert Boleszláv felesége, a később szentté avatott Kinga, IV. Béla lánya volt. És itt jön a fordulat a történetben: egy speciális helyen lévő anyajegy alapján Kinga felismerte a trónkövetelőben Andrást.

Szent Kinga lengyel fejedelemné, Árpád-házi hercegnő (Wikipédia)

A dolog szépséghibája az, hogy az ekkor már 66 éves Kinga valószínűleg sosem találkozott András herceggel. Ő maga 1239-ben férjhez ment Boleszlávhoz, és nincs tudomásunk arról, hogy az 1268-ban született András herceg felkereste volna, vagy ő maga meglátogatta volna magyarországi rokonait. Hogy mi állhatott a felismerésének a hátterében, azt alighanem soha nem fogjuk már megtudni. Arra mindenesetre elégnek bizonyult Kinga és Boleszláv támogatása, hogy az említett András herceg csapatokat gyűjtsön a magyar trón megszerzésére.

Pórul járt imposztorok

Az András herceg nevével visszaélő kalandor nem sokkal III. András 1290 júliusi megkoronázása után magyar és lengyel híveivel támadott. Pechjére a magyar király oldalán harcolt IV. (Kun) László egyik legtapasztaltabb hadvezérével, a tatárverő Baksa nembeli Simon fia Györggyel került szembe. Baksa György szétverte a trónkövetelő csapatait, aki még novemberben vissza kellett térjen Lengyelországba. Boleszláv Chroberzet jelölte ki lakhelyéül, ahol maga is többször tartózkodott. Ott néhány magyar is csatlakozott hozzá. Az imposztor András herceg az ő szavukat követve a Nida folyó partjára ment, ahol azonban az állítólagos hívek leleplezték magukat és vízbe fojtották őt. A testét halászok találták meg később, és Kinga az ószandeci kolostorban temetette el, ahol élt.

Ám nem ő volt az egyetlen, aki magára akarta ölteni András herceg személyazonosságát. Meglepően távoli helyről értesülünk egy újabb imposztorról. 1317-ben Róbert nápolyi király levelet írt I. Sancho mallorcai királynak. Ebben megköszönte Sancho intézkedését, hogy a magát András hercegnek kiadó személyt őrizetbe vette. Tájékoztatta arról, hogy az említett András herceg rég halott és arra kérte, hogy az imposztort kísértesse Montpellierbe. Ugyanaznapról ismerjük a parancsát, amelyben az illetékes emberét utasítja, hogy vegye át az őrizetest és Provance valamelyik biztos várában tartsa fogságban.

Magyarországi Mária, nápolyi királyné (Wikipédia)

A nápolyi környezetben alighanem ismerték András herceg történetét, hiszen ekkor még életben volt Magyarországi Mária, a nővére, aki Nápolyban élt. Hogy mi lett a további sorsa az ismeretlen trónkövetelőnek, nem tudjuk. Az, hogy mi vett rá valakit arra, hogy egy távoli országban egy rég elhalt magyar hercegnek adja ki magát, legfeljebb elméleteink vannak. Zsoldos Attila szerint az ismeretlen mallorcai próbálkozó esetleg a már említett Utószülött István valamelyik természetes fia, III. András féltestvére lehetett. Róluk István végrendeletéből értesülünk, ám semmi továbbit nem tudunk meg róluk, az sem, hogy mi történt később velük. Nem kizárt, hogy egyikük elkeveredett Itáliából Mallorcára, hogy fényesebbé tegye Árpád-házi származását.