Már a svéd vikingek is ismerték a fogászati kezeléseket és a fogpiszkálót

A legújabb kutatások eredményei szerint a vikingek sokkal jobban figyeltek magukra, mint az valaha is gondoltuk volna. Sok ember számára erős és bátor harcosok igenis figyeltek a foghigiénájukra.

Fogpiszkáló

A fejszékkel és kardokkal végzett fárasztó fosztogatás után a vikingek valószínűleg nagy lakomával emlékeztek meg győzelmükről, ahol sült disznót vagy ökröt és sörrel teli serlegeket kínáltak. Így ábrázolják őket a tengeri hódítókról szóló filmek és könyvek, azonban egy új tanulmány szerint abban a korban sokak általá ismeretlen fogpiszkálót is rendszerresen használtak.

A fogpiszkáló csak egyike volt azoknak a módoknak, amelyekkel a vikingek ápolták fogaikat. A Plos One folyóiratban megjelent tanulmány a tudósok eredményeit vizsgálja, akik 800 és 1000 évvel ezelőtti emberi fogakat elemeztek. Céljuk az volt, hogy megértsék a svéd vikingek egy bizonyos közösségének mindennapi szájhigiéniáját és szokásait. Az eredmények a középkori Európára jellemző, meglehetősen zord fogászati forgatókönyvet mutatnak, a vizsgált viking népesség körében gyakori volt a fogszuvasodás, a fertőzések és a fogvesztés.

Körülbelül 49%-uknak volt egy vagy több szuvas foga, ami nagyrészt a keményítőben gazdag étrendnek és a fogápolás hiányának tudható be. A felnőttek átlagosan 6%-át vesztették el fogaiknak (a bölcsességfogak kivételével) életük során.

Fogászati kezelések

Érdekes módon a kutatók a feltárt fogak felszínén, a gyökér közelében, a fogpiszkáló által okozott kopás nyomaira hasonlító jeleket figyeltek meg, ami arra utal, hogy a vikingek igyekeztek ápolni a fogaikat. Emellett olyan zápfogakat fedeztek fel, amelyeken a koronából a pulpába nyúló lyukak voltak, amelyeket valószínűleg azért ástak ki, hogy enyhítsék a nyomást és a gennyes tályogokhoz vezető fertőzések okozta kínzó fogfájást.

“Nagyon izgalmas ezt látni, és nem különbözik a mai fogászati kezelésektől, amikor fertőzött fogakba fúrunk” – jegyezte meg Carolina Bertilsson, a Göteborgi Egyetem kutatója, gyakorló fogorvos és a tanulmány vezető szerzője.

Annak ellenére, hogy akkoriban még nem volt érzéstelenítés, a fogászati kezelések célja a súlyos, potenciálisan életveszélyes fertőzések kezelése volt. A tanulmány beszámol egy 30 és 35 év közötti nő esetéről, akinek kiterjedt fertőzése szétterjedt a lágyszövetekben, és valószínűleg a halálához vezetett.

Bertilsson és csapata a Västergötlandi Múzeum oszteológusával együttműködve 3293 fogat elemzett 171 személytől, akiknek maradványait 2005-ben tárták fel egy nagy temetőben a Varnhem apátság közelében, egy XI. században épült kőtemplommal rendelkező helyszínen, amely az ország egyik legkorábbi keresztény települése. A többnyire a közeli, tanyán alapuló közösségekben lakó varnhemi vikingek maradványai a kedvező talajviszonyoknak köszönhetően kivételesen jól megőrződtek.

A kutatók modern eszközök, például fogászati szondák, kerek tükrök, puha fogkefék és röntgenfelvételek segítségével további bizonyítékokat tártak fel, köztük a felső elülső fogakon szándékosan vésett, túlnyomórészt vízszintes barázdákat. Ez a gyakorlat ismert hagyomány volt a viking férfiak körében, bár a célja – akár dekoratív, akár szimbolikus, akár társadalmi rangot jelző, ez nem világos. A reszelt jelek a fájdalom enyhítésére tett újabb kísérletként is szolgálhattak.

A kutatás az ősi csontvázak alapján jelentős betekintést nyújt a vikingek szájüregi egészségébe, rámutatva a fogak fontosságára a varnhemi viking kultúrában, és arra utal, hogy a fogászat a viking korban valószínűleg kifinomultabb volt, mint korábban feltételezték. A megőrzött fogakból származó, még korábbra visszanyúló korábbi fogászati gyakorlatok közé tartoznak a Szlovéniában található őskori méhviaszos fogtömések és a neolitikus Pakisztánban található, tűzkőhegyeket használó fogfúrás bizonyítékai. A legújabb eredmények a svédországi viking kori maradványokon megfigyelt fogászati kezelési jelek első megfigyelését jelentik.

Ahogy korábban írtunk róla, ezért volt szebb az ókori rómaiak mosolya, mint a mai emberé – videó.

Arról is írtunk korábban, hogy meglepően fejlett volt a középkori fogászat, részletek itt.