Mit árulnak el az ősi mezopotámiai téglák a Föld mágneses mezejéről?
Amikor a mezopotámiaiak belevésték királyaik nevét a téglafalakba, nem is gondolhatták volna, hogy e szokás egy olyan természeti jelenségre világít rá, amelyet még mindig próbálunk megérteni.
A mezopotámiai téglákon található kiégetett feliratok, amelyek a királyt népszerűsítik, segítettek feltárni részleteket a Föld mágneses mezejének megerősödésével kapcsolatban.
E rejtélyes erő nyomai fellelhetők Kínától egészen az Atlanti-óceánig, és annál jobban kiemelkednek, minél közelebb jutunk a mai Irak területéhez – kb. 3000 évvel ezelőttről indulva, egy 500 éves periódust tekintve.
Ennek ellenére a régióból származó bizonyítékok ritkák, és nehezen beazonosítható, melyik korból származnak – egészen mostanáig.
A Föld mágneses mezeje
A Föld mágneses mezeje nem tekinthető folytonosnak térben és időben. Ideiglenes gyenge „láncszemek” jelentek meg, amelyeknek az okát még nem értjük, emellett megmagyarázhatatlan erősségű zónákról is beszélhetünk.
A mező megóv minket az űrsugárzástól, és irányítja navigációs rendszereinket, valamint a vándorló állatokét is.
Annak ismerete, hogy ezek az anomáliák mikor kezdődtek és mikor fejeződtek be, és hogyan ingadoztak az idő múlásával, kulcsfontosságúnak tekinthető, de ritkán bizonyul egyszerűnek.
Az egyik híresebb anomália esetében a kutatók segítségére voltak az ősi mezopotámiai téglagyártók.
Megtudhatunk részleteket a Föld korábbi mágneses mezejéről azért is, mert bizonyos körülmények között a mágneses anyagok megőrzik annak a mezőnek a lenyomatát, amelyben kialakultak, vagy jelentős változásokon mentek keresztül.
A lemeztektonika – a 20. század legfontosabb földrajzi felfedezése – igazolást nyert az óceánközi gerincek körüli lávafolyásokban tárolt mágneses mezők miatt.
Persze ahhoz, hogy teljesen megértsük ezt, pontos dátumokra van szükség.
Kutatások erre vonatkozóan
A University College London professzora, Mark Altaweel a Föld mágneses mezejének kivételes erejét tanulmányozza a 3000 évvel ezelőtti Közel-Keleten – ezt levantei vaskori geomágneses anomáliának is nevezik.
Altaweel és kollégái 32 mezopotámiai agyagtéglát találtak – ezek mindegyikén a tizenkét király egyikének neve volt olvasható, valószínűleg azé, aki abban az időszakban uralkodott. Ezek a téglák vas-oxid szemcséket is tartalmaznak, amelyek megtartják a kiégetéskor bennük lévő mágneses mező irányát és erősségét.
A király uralkodásának hossza, és az alapján, hogy milyen pontosan tudjuk azt időben behatárolni, a feliratok sokkal pontosabb adatot szolgáltatnak, mint a széndioxid-alapú kormeghatározás.
A szemcsék mágnesességét úgy mérték, hogy a téglákból 2 gramm súlyú darabokat forgácsoltak le, amelyeket aztán magnetométerrel vizsgáltak.
A kapott eredmények megerősítették, hogy a mező ereje majdnem kétszer annyira erős volt a régióban, mint ezer évvel ezelőtt. Altaweel és kollégái a legnagyobb változást egy olyan király uralkodása alatt tapasztalták, akinek a neve ismerős maradt.
Ő pedig II. Nabukodonozor – más néven Nagy Nabukodonozor – aki sokkal híresebb lett, mint hasonló nevű elődje. Az ő uralkodása idején készültek el a híres babiloni függőkertek, és számos nagyobb konstrukciós projekt is.
Öt téglát vizsgáltak meg II. Nabukodonozor uralkodásának idejéből, és ezek jelentősen eltérő mágneses térerősséget produkáltak – ez nagyobb és gyorsabb ingadozásra utal, mint amit máshol 42 év alatt észleltek. Ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a geomágneses mező gyors változásokon mehet keresztül.
„A geomágneses mező az egyik legenigmatikusabb jelenség a földtudományok terén” – mondta Lisa Tauxe, a Scripps Oceanográfiai Intézet professzora. Kutatása alapján közelebb juthatunk ahhoz, hogy megfejtsük ezt a rejtélyt, viszont ez még az íróknak sem sikerült teljesen.
A történészek számára viszont nagyon is hasznosnak bizonyult. Részletes feljegyzések érhetők el a tizenkét király uralkodásának sorrendjéről, viszont folytatódnak a viták arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődött és mikor ért véget a sorozat.
A téglákban rögzített mezők és a más módszerekkel mért mezők összehasonlításával a kutatócsoport alátámasztotta a történészek által javasolt egyik konkurens idővonalat, az úgynevezett alacsony kronológiát.
Az ehhez hasonló anomáliák nem csak a múlté. A dél-atlanti anomália (SAA) például több millió évesnek tekinthető, de a mai napig létezik. Hasonló kormeghatározási módszer hiányában a tudósok a 800-500 évvel ezelőtti SAA erősségében bekövetkezett változásokat úgy követték nyomon, hogy az ebben az időszakban leégett kunyhókból származó hamut mérték.
A tanulmány pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban jelent meg.
Source: Iflscience.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?
Játékos billentyűzetek: Precizitás, kényelem és teljesítmény