Az észak-spanyolországi Sierra de Atapuerca vadregényes tájain egy Galería del Sílex nevű barlangban ősi titkokat tártak fel. A leletek fény derítenek több, mint 7000 évre visszanyúló neolitikus temetkezési szokásokra. Az eredetileg 1972-ben felfedezett, és bronzkori lelőhelynek hitt barlangot most újraértékelték. Kiderült, hogy az Ibériai-félsziget egyik legrégebbi temetkezési kamrája.
A barlangot eredetileg azt hitték, hogy a bronzkorban, körülbelül 3000 évvel ezelőtt zárták le. Mostanra sokkal hosszabb időszakot felölelő temetkezési kamraként azonosították. A legújabb kutatások, amelyeket az emberi csontok mellett talált neolitikus kerámiaedények indítottak el, átformálták a barlang idővonaláról és rendeltetéséről alkotott elképzeléseinket.
A három különböző személytől származó négy csonton végzett kormeghatározás a barlangban történt temetkezések megdöbbentő történetét tárta fel. A legrégebbi maradványok, egy 13-14 éves korában elhunyt nőé. Több mint 7000 évesek a maradványok, így ő az egyik legkorábbi kőkorszaki egyén a régióban. A barlangban a legutóbbi temetés körülbelül 3450 évvel ezelőtt történt.
Ősi temetkezési szokások
Korábban a Galería del Sílex-barlangot két különböző területnek minősítették. A Sima A-ban talált csontokat a barlang alján találták, ami véletlen esésekre és halálesetekre utal. Az új kutatások azonban megkérdőjelezik ezt a feltételezést. Az I-5 néven ismert fiatal lány csontjai anatómiailag nem kapcsolódtak egymáshoz, mint a többieké. Ez a felfedezés, valamint a neolitikus kerámiák jelenléte szándékos temetkezési gyakorlatra utal.
A Galería del Sílexből származó emberi maradványokat nem a barlang lakott részében találták meg, hanem két gödörben, amelyek több mint háromszáz méterre helyezkedtek el az ősi bejárattól. Ez arra utal, hogy a Galería del Sílex a kora neolitikumban elhunyt emberek eltemetésére fenntartott terület lehetett — írja a IFLS.
A Galería del Sílex temetkezési helyként való besorolása egyedülálló betekintést nyújt a Sierra de Atapuerca őskori életébe és halálába. Szemben a szomszédos neolitikus lelőhelyekkel, El Portalónnal és El Miradorral, amelyeket lakóhelyként, illetve állattartó istállóként használtak. Úgy tűnik, hogy a Galería del Sílexet temetkezési helyként jelölték ki.
A leletek nemcsak a Galería del Sílex jelentőségét emelik ki, hanem azt is, hogy a régióban a különböző barlangokat a kora neolitikum során különböző célokra használták. A kutatás gazdagítja a kőkorszaki települések térdinamikájának megértését. Ezek az ősi társadalmak felosztották a barlangokat foglalkozási, állattartási és temetkezési célú használatra.
Miközben a régészek továbbra is folytatják a Galería del Sílexben rejlő titkok feltárását, a felfedezés megmutatja, hogy ezek az ősi temetkezési kamrák értékes betekintést nyújtanak neolitikus őseink rítusaiba és szokásaiba.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
