Ez a furcsa, 200 millió éves organizmus se nem növény, se nem állat
Ez az ősi organizmus se nem növény, se nem állat, kövületei pedig úgy néznek ki, mintha levedlett ujjlenyomatok lennének.
Fossziliák egy különös csoportjának kilétére derült fény a közelmúltban. A paleontológusok csaknem 500 tanulmányt néztek át a felfedezéshez. A fosszília úgy néz ki, mint egy levedlett ujjbegy, de valójában egy olyan élőlénycsoport betokosodott maradványai ezek a leletek, amely nem növény és nem is állat – írja az IFLScience.
A fosszíliákat az évek során tévesen azonosították, mivel furcsa vonalak vagy “bordák” tarkítják a felszínüket, amelyek egy kicsit az ujjlenyomatra emlékeztetnek. Mivel a tudósok nem tudták, hogy mit kezdjenek velük, a Pseudoschizaea címkét ragasztották rájuk. Azt hitték, hogy valamilyen kagylóhéjról van szó, de az új kutatások egy alternatív magyarázatra mutattak rá.
Egy nemzetközi csapat rájött, hogy euglenidákról lehet szó, vagyis az egysejtű protiszták egy olyan csoportjáról, amely se nem növény, se nem állat. A növényekhez hasonlóan az euglenidák is fotoszintetizálnak, de az állatokhoz hasonlóan táplálkoznak is. Vélhetően körülbelül egymilliárd évvel ezelőttre, az eukarióták létezésének kezdetére nyúlnak vissza, de a feljegyzésekben nem sok ilyen élőlényt találunk.
Hogy teszteljék, valóban rájöttek-e valamire, a csapat több száz, a Pseudoschizaea-ra hasonlító állatra vonatkozó forrást nézett át, és olyan példányokat vizsgált, amelyek csaknem 500 ezer évre nyúltak vissza a fosszíliákról szóló feljegyzésekben.
Az elmélet szerint a fosszíliák talán betokosodott euglenidák. A betokosodás annyit jelent, hogy egy kis gömbbe görnyedve képesek átvészelni a viszontagságos körülményeket. Ez a képesség magyarázatot adhat arra, hogy miért maradtak fenn ilyen hosszú ideig a Földön.
“Talán a betokosodási képességükkel összefüggésben ezek az organizmusok a bolygón minden nagyobb tömeges kihalást kibírtak és túléltek” – mondta Bas van de Schootbrugge egy nyilatkozatban. “A vulkánok és aszteroidák által elpusztított behemótokkal ellentétben ezek az apró élőlények mindent átvészeltek.”
Eddig azonban még senki sem volt képes megfigyelni egy euglenida betokosodását laboratóriumi körülmények között. Aztán jött Fabian Weston, a mikroszkópia szerelmese. A YouTube-ra feltöltött, egy tóból származó vízről készült felvételei végül azt a pillanatot rögzítették, amikor a kis élőlény összetekeredett, és a rejtélyes kövületekben látottakhoz hasonló kis vonalakkal ellátott tokokat képzett.
“Akarva-akaratlanul Fabian kulcsfontosságú bizonyítékkal szolgáltat nekünk” – mondta Paul Strother. “Valószínűleg ő az egyetlen ember a világon, aki mikroszkóp alatt szemtanúja volt az euglenida betokosodásának.”
Az eredmények lehetővé tették a kutatócsoport számára, hogy az euglenidák 400 millió évre visszanyúló idővonalát felállítsa. Az idővonalat a triász-jura határról származó 200 millió éves fosszíliák és tavi üledékek, valamint a ma élő és rejtőzködő euglenidák segítségével állították össze.
A tanulmány a Review of Palaeobotany and Palynology című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
