Az olvadó gleccserek hatására egyre emelkedik a szárazföld szintje Grönlandon, így tulajdonképpen a szigetország egyre magasabbá válik. Bár meghökkentően hathat, ez a jelenség valójában már régóta megfigyelhető.
Nem most kezdődött
Nagyjából 11700 évvel ezelőtt ért véget az utolsó jégkorszak, mely után lehetővé vált, hogy a jégtakaró visszahúzódása után az alapkőzet emelkedésnek induljon Grönlandon. Ezt a folyamatot posztglaciális visszapattanásnak nevezzük, azaz izosztatikus visszapattanásnak vagy megint más néven kéreg-visszapattanásnak – írja a Live Science.
Ám tegyük szívünkre a kezünket: nem a klímaválság volt az első, ami a probléma lehetséges okaként eszünkbe jutott? Ez pedig egyáltalán nem áll messze a valóságtól. A bolygónkat fenyegető klímaváltozás hatására ugyanis évente nagyjából 262 gigatonna jég vész oda Grönlandon.
Egy 2022-es kutatás szerint csak maguk a perifériás gleccserek, azaz a tengerbe ömlő jégfolyók, melyek a tengerparton találhatóak, mintegy évi 42 gigatonnával csökkennek.
Egy új, január 13-án a Geophysical Research Letters folyóiratban közzétett tanulmány is megerősítette, hogy ez a jégveszteség áll a Grönlandon tapasztalható alapkőzet-emelkedés legnagyobb oka mögött. Bizonyos területeken a jégveszteség a teljes függőleges szárazföldi mozgás közel egyharmadáért felelős.
„A legnagyobb talajemelkedés ott tapasztalható, ahol a legmagasabb arányban van a jég tömegvesztesége, és ez Grönlandon az ország legnagyobb gleccsereihez közel figyelhető meg” – mondta Danjal Longfors Berg, a Dán Műszaki Egyetem doktorandusza.
Mérések a jövőben
Berg és csapata a Grönland körüli alapkőzetbe fúrt 58 GPS-monitor adatait használta fel a függőleges mozgás mérésére, melyen már 2007 óta munkálkodtak. Ezután pedig azt vizsgálták, a mozgás mekkora részének oka a jelenlegi jégveszteség, és mekkora részben tulajdonítható az izosztatikus visszapattanásnak.
A kapott eredményeik alapján a Grönlandon tapasztalt emelkedés meghatározó részét okozta a gleccserek általi jégveszteség. A szárazföld északi és keleti részén található két vízelvezető medencében a teljes emelkedés 32%-át és 27,9%-át eredményezték.
Forrás: Wikimedia Commons
A legnagyobb arányú emelkedés a Kangerlussuaq-gleccser közelében volt Grönland délkeleti részén, a talaj itt évente átlagosan körülbelül 8 milliméterrel emelkedik.
Berg a Live Science-nek hangsúlyozta, a grönlandi alapkőzet emelkedés átlátása azért fontos, mert egyike lehet azon módszereknek, melyekkel mérni tudják a térség jégveszteségét.
A jégtakaró zsugorodását további technológiákkal, például műholdakkal tudják mérni. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazása pedig precíz eredményeket adhat ki arról, milyen arányban csökken a jégszint Grönlandon.
„Ezáltal pedig a tengerszint emelkedéséről is információhoz juthatunk” – tette hozzá a kutató.
Ez is érdekelheti:
Látványos videón a földrészek mozgása, amellyel a jövőbe is betekinthetünk
Minden eddig használt térképünk rossz, de most készült egy látványos és jó
Forrás: