A nevetést gyakran a legjobb gyógyszerként emlegetik, de Khrüszipposz, az ókori görög sztoikus filozófus számára inkább káros volt. Khrüszipposz különös halálának történetében egy szamár, lopott füge és egy halálos adag humor szerepel. Bár az anekdota történelmi pontossága vitatott, érdekes kérdéseket vet fel a nevetés határairól és a féktelen vidámsággal járó lehetséges kockázatokról.
A legenda szerint Khrüszipposz, amikor rájött, hogy egy szamár elfogyasztotta az összes fügéjét, huncut tervet eszelt ki. Utasítást adott valakinek, hogy adjon a szamárnak egy kis bort, majd nevetőgörcsbe esett. A történeti beszámolók szerint olyan hevesen nevetett, hogy a sors ironikus fordulata miatt érte a végzete.
A történetet a “Kiemelkedő filozófusok élete, I. kötet” című könyvben olvashatjuk, amelyet eredetileg Diogenész Laertiosz írt, majd R. D. Hicks fordított le. A beszámoló így írja le Khrüszipposz halálát:
“Mert látva, hogy a szamara fügét eszik, azt mondta az öregasszonyának, hogy adjon a szamárnak egy kis keveretlen bort, hogy utána igyon, és akkor olyan hevesen felnevetett, hogy meghalt”.
Belehalni a nevetésbe
Mihail Bakhtin “Rabelais és világa” című művében utal Khrüszipposzra és egy másik szereplőre, Janotus mesterre, akik mindketten a részeg szamáron röhögnek. Eszerint az értelmezés szerint egyes viccek olyan hatásosak, hogy metaforikusan “két elsőfokú gyilkosság vádját” jelenthetik. Bár humoros, mégis elmélkedésre hív a nevetés filozófiai és kulturális aspektusairól és következményeiről.
A sztoikus filozófiájáról ismert Khrüszipposz a történelmi anekdotákban szellemes provokátorként is megjelenik. Éles retorikája és kendőzetlen öndicsérete emberi vonásokat adnak sztoikus filozófiájának. Kérdéses, hogy halála egy tényleges nevetőgörcs eredménye volt-e, vagy az élet kiszámíthatatlanságának és ironikusságának metaforikus ábrázolása.
Meg lehet halni a nevetéstől?
Khrüszipposz különös esete arra késztet, hogy modern korunkban megvizsgáljuk, vajon a nevetés általi halál lehetséges-e. Bár ritka, de dokumentált esetek léteznek, amelyekben a nevetés szívrohamot vagy fulladást okozott. Az olyan esetek, mint az a brit lakos, aki egy vígjáték megtekintése után szívrohamot kapott — írja a IFLS.
Dr. Claire Asher elmagyarázza a nevetéstől való halálozás lehetőségét, és olyan esetekre hivatkozik, amikor szívrohamot vagy más egészségügyi problémát váltott ki. A beszélgetés kitér a pseudobulbari effektusra, amely egy olyan klinikai diagnózis, amely a kontrollálhatatlan érzelmekkel, köztük a nevetéssel kapcsolatos. Bár általában nem veszélyes, a kapcsolódó tünetek kockázatot jelenthetnek a nevetési rohamok során.
Khrüszipposz halálát továbbra is történelmi kétértelműség és komikus irónia övezi. A nevető filozófus legendája időtlen mese. Mindenesetre jobb vigyázni, ha szamarat látunk fügét enni. Bort pedig semmiképpen se adjunk neki.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Meghökkentő szimuláció mutatja mennyi esélyünk lenne túlélni egy nukleáris háborút és hogy nézne ki Földünk 100 nap múlva
A magyar huszárság: a császárok, cárok, királyok a világon mindenhol szívesen mutatkoztak a csodálatos magyar egyenruhákban
Kétezer év művészete egy helyen: Han-dinasztia kiállítás nyílt Budapesten
Hova menekülhetnél Magyarországról egy tank benzinnel, ha kitör a harmadik világháború? Mutatjuk, merre érdemes elindulni
Rekordmeleg lesz, de jön az enyhülés és az egyetlen ingyenes budapesti strand is kinyit
A nagy csel: Így lépett trónra magyar földön Szulejmán szultán részegesnek hívott utóda
