A világ legritkább ásványából nem találsz másikat
Amikor az emberek egyediségre vágynak, gyakran egy ritka luxusterméket akarnak birtokolni, nem pedig a bolygónk egy darabját. Ám a Nemzetközi Ásványtani Társaság által elismert 6000 ásvány közül akad egy, ami egészen különleges. Ugyanis meglepő módon egyetlenegy darab létezik belőle a Földön.
Még akkor is, ha egy ásvány csak egyszer jött létre a Föld történelme folyamán, a darabjai könnyen szétszóródhattak egy nagy területen. Ebből következik, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy egy adott ásványból csak egyetlen ismert minta álljon rendelkezésre. A Föld legritkább ásványa, a kyawthuit esetében viszont pontosan ez a helyzet áll fenn – írja a Hamu és Gyémánt a Drive Magazine beszámolója alapján.
A kyawthuitot eddig csak egyetlen példányban találták meg a mianmari Mogok közelében, és a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) 2015-ben ismerte el. A felfedezés előtt a tudósok már ismertek egy közel azonos összetételű szintetikus vegyületet, de ez a drágakő-darab mind a mai napig a kyawthuit egyetlen olyan formája, amely a természetből származik. Ezt pedig napjainkban a Los Angeles megyei Natural History Museumban őrzik.
Egy gigantikus méretű ütközés hozhatta létre a legritkább ásványokat a Földön
A kyawthuit átlátszó vöröses-narancsos színű, súlya 1,61 karát (0,3 gramm). Bizmutból, antimonból és az oxigénből áll, de nyomokban tantált is tartalmaz. Mind a bizmut, mind az antimon viszonylag ritka fémnek számítanak, de jóval gyakoribbak, mint az arany vagy az ezüst. Az oxigén a földkéreg legnagyobb mennyiségben előforduló eleme, így a kyawthuit ritkaságának inkább a keletkezési módszerrel kell összefüggésben állnia, mint az összetevők hiányával.
A bizmut olyan nehéz elem, hogy miatta a kyawthuit sűrűsége több mint nyolcszorosa a víz sűrűségének, így a kő még kisebb, mint amekkorára a súlya alapján tippelnénk. A mintát zafírvadászok találták egy patak medrében, az IMA pedig 2015-ben hagyta jóvá, mint megkülönböztető ásványt. A tudományos leírása 2017-ben került kiadásra.
Érdekesség, hogy Mianmarban fedezték fel a világ a második legritkább ásványát, a painitet is, amiből eddig mindössze egy maréknyi drágakő került elő. Az országban található különleges drágakövek jelenléte valószínűleg annak a mérhetetlen nyomásnak és hőnek köszönhető, ami akkor keletkezett, amikor India körülbelül 55 millió évvel ezelőtt összeütközött Ázsiával.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját
7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok
Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták
Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”
