Lehet, hogy az élet a kozmikus por segítségével terjed az univerzumban?

Egyszer a híres csillagász, Carl Sagan azt mondta, hogy “csillagok anyagából vagyunk”. Most kiderült, kijelentése talán még inkább helytálló, mint azt ő maga gondolta volna.

A georgiai Tbiliszi Szabadegyetem asztrofizikusa, Z.N. Osmanov egy tudományos dolgozatában új szemszögből vizsgál egy bevett elméletet. Az élet a Földön – és potenciálisan máshol a kozmoszban – ugyanolyan apró részecskék eredménye, mint amilyenek a csillagokat és bolygókat létrehozzák, derül ki a Futurism beszámolójából.

Ha ez igaz, akkor több bolygó lehet, amely tartalmazza ezt az életet jelentő anyagot, mint amennyit el tudnánk képzelni. A pánspermia néven ismert hipotézis – ahogy a nevében szereplő “spermium” is utal rá – azt jelenti, hogy az élet magjai mindenhol ott vannak, és utat törhetnek a világok között aszteroidákon vagy üstökösökön.

Osmanov tanulmányában egy lépéssel továbbviszi az elméleti koncepciót. A híres asztrobiológus, Frank Drake által megfogalmazott filozófiai egyenletet felhasználva azt állítja, hogy hihetetlen számú bolygó tartalmazhatja az élet magvait: ez a szám “3×10^7 nagyságrendű”.

Vajon az élet tényleg olyan egyszerűen terjed, mint a pollen?

“Ez az érték olyan hatalmas, hogy ha a porszemcsék több száz fényév nagyságrendű távolságot képesek megtenni, akkor arra lehet következtetni, hogy a Tejútrendszer, amelynek átmérője 100 ezer fényév, tele kell lennie komplex molekulákkal, amelyek az egész galaxisban eloszlanak”.

Osmanov szerint az életet tartalmazó por “a Nap sugárzási nyomása révén” utazhatna, és elmélete szerint ezek a “kis porszemcsék, amelyek élő szervezeteket tartalmaznak, kilencezer év alatt eljuthatnának a legközelebbi naprendszerbe, az Alfa Centauriba”.

Hogy világos legyen, az asztrofizikus nem azt állítja, hogy végtelen számú olyan bolygó létezik, ahol valóban létezik élet. Sokkal inkább azt, hogy rengeteg olyan világ lehet, amely potenciálisan képes az úgynevezett “primitív” életet, vagyis olyan egysejtű organizmusokat támogatni, amelyekből itt a Földön összetettebb élőlények alakultak ki.

A Universe Today munkatársai rámutatnak azonban egy bökkenőre, amely Osmanov pánspermia-egyenletében van. Ugyanis senki sem adott jó magyarázatot arra, hogy pontosan honnan származik ez a por, vagy hogy miért vezethetett egyáltalán az élet megjelenéséhez. Ezen kérdés miatt pedig sajnos ez a vad elképzelés az elmélet szintjén maradhat.

Érdemes elolvasni:

• A Naprendszer hiányzó bolygója már csak egy helyen bújkálhat
• Létezhet az univerzum ellentéte, ahol nem tudtak atomok formálódni?