A klímaváltozás lehetett az oka a Római Birodalmat sújtó pestisjárványoknak?
A klímaváltozás nem csak a 21. századi ember életét befolyásoló jelenség. Már ókori elődeink is megsínylették az éghajlat módosulásának hatásait: az ugyanis katalizátora volt a Római Birodalom korabeli járványainak.
A Science Advances című folyóiratban nemrég közzétett tanulmányban arra világítottak rá a szerzők, hogy a Római Birodalmat sújtó három nagy járvány ideje egybeesett azzal az időszakkal, amikor a térségben a hőmérséklet és csapadék mennyisége is tartósan csökkenő tendenciát mutatott – írja a Science News.
Ennek pontos okai egyelőre nem ismertek, ám jelen kutatás alapján a száraz, hideg időszak elősegítette a betegségek terjedését és sokszor halálos végkimenetelét is.
Ókori klímaváltozás
A kapott eredmények egy olyan kutatáson alapulnak, mely során a tudósok rekonstruálták az i. e. 600 és i. e. 200 közötti éghajlati viszonyokat.
Kyle Harper, a tanulmány társszerzője már egy korábbi munkája során is azt írta, a csökkenő hőmérséklet valamint az első nagy pestisjárvány is hozzájárult a Római Birodalom hatalmának megingásához.Most kapott eredményeik pedig arra is rávilágítanak, a két tényező szorosan összefüggött. A birodalomban tapasztalt éghajlatváltozás hatására ugyanis a fertőző betegségek nem csak hogy megjelenhettek, de széleskörben el is tudtak terjedni.
A Római Birodalom múltbéli éghajlatának vizsgálatához megkövesedett páncélos ostorosokat használtak. Ezen egysejtű algák mintájához a Tarantói-öbölből korábban kivont üledékmagból jutottak hozzá.
Elemzésük során a tudósok megállapították, hogy az i. e. 200-100-ig terjedő időszakot a Római Birodalomban meleg időjárás, rendszeres csapadék jellemezte. Ezzel párhuzamosan politikai és társadalmi stabilitásnak is örvendhetett a térség.
Ám ezt hidegebb, szárazabb időszak követte. Időszámításunk után 500-ra az átlaghőmérséklet már 3 Celsius-fokkal csökkent a korábbi időszakhoz képest. A birodalmat sújtó három legjelentősebb járvány is ezidőtájt zajlott: az Antoninusi pestis, a Ciprián-pestis, a Justinianusi-pestisjárvány is ekkoriban söpört végig a birodalmon.
A hatalmat se kímélte
A kutatók ugyanakkor kiemelték, természetesen egy járvány kitörése sosem egytényezős folyamat. Többek között a távolsági kereskedelem, a sűrűn lakott települések is hozzájárulhattak ahhoz, hogy betegséghullám söpörjön végig a birodalmon.
Arról sincsenek pontos adataik, hány ember életét követelték ezek a járványok, ám az bizonyos, hogy például a Justinianusi-pestisjárvány alatt jelentősen csökkent a Római Birodalom politikai, gazdasági befolyása.
De az ókori klímaváltozás némileg pozitív hatást is gyakorolt a térségre: a tanulmány szerint a hőmérséklet csökkenése a maláriás esetek számát is gyérítette, az enyhébb őszi időszak ugyanis nem kedvezett a betegséget terjesztő szúnyogoknak.
Ez is érdekelhet:
A világ első egyeteme már akkor működött, amikor a Nyugatrómai Birodalom még létezett
