A világ első egyeteme már akkor működött, amikor a Nyugatrómai Birodalom még létezett

Több évszázaddal ezelőtt a buddhista Nálandába való elutazás volt a megfelelője annak, ha valaki a Harvardra ment tanulni. Az intézményt 427-ben alapították a mai indiai Bihár államban, így ez “a világ első bentlakásos egyeteme” – írja Sugato Mukherjee a BBC travel oldalán.

Fejlődése során Nálanda “kilencmillió könyv otthona lett, amely 10 ezer diákot vonzott Kelet- és Közép-Ázsia minden részéből. Azért gyűltek itt össze, hogy orvostudományt, logikát, matematikát és mindenekelőtt buddhista alapelveket tanuljanak a korszak legelismertebb oktatóitól”, írja az Open Culture.

A világ első egyeteme elképesztő tudást halmozott fel

Sajnos, annak ellenére, hogy a Nálanda sokkal régebbi, mint a tiszteletreméltó bolognai, oxfordi vagy cambridge-i egyetemek, nem állíthatja, hogy az ötödik század óta folyamatosan működik. A török-afgán hadvezér, Bakhtijár Khildzsí észak- és kelet-indiai hódítása során az 1190-es években a martalócok elpusztították. A hatalmas kampusz romokban hevert, amíg Francis Buchanan-Hamilton skót földmérő és Sir Alexander Cunningham brit hadmérnök a XIX. században újra felfedezte és azonosította.

Mukherjee írja, hogy Nálanda közel nyolc évszázados kezdeti tevékenysége során egész Ázsiából vonzotta a külföldi diákokat, és “rendszeresen elküldte legjobb tudósait és professzorait olyan helyekre, mint Kína, Korea, Japán, Indonézia és Srí Lanka, hogy terjesszék a buddhista tanításokat és filozófiát”.

Neves oktatói közé tartozott Árjabhata, akit az indiai matematika atyjának is neveznek. Valamint Hszüan-cang kínai buddhista szerzetes, aki 645-ben tért vissza hazájába egy szekérnyi, szám szerint 657 buddhista írással. Később ezeknek a köteteknek egy részét lefordította kínaira, hogy megalkossa élete tanulmányát.

Nálanda könyvtárában a pusztulás idején található kilencmillió kézzel írott buddhista kéziratból csak egy maroknyi maradt meg. Ezek közül néhány végül a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeumba került. Nem messze az eredeti helyszíntől, amely ma az UNESCO világörökség része, Nálanda a 21. század nemzetközi oktatási helyszíneként tér vissza. “Úgy gondolom, hogy mi már most a jövő egyeteme vagyunk” – mondja Sunaina Singh alkancellár, és valóban, egy ígéretes jövőképhez nincs is másra szükség, csak egy kellően mély múltra.

Érdemes elolvasni:

• A magyar király, akit a saját trónja zúzott össze
• Még írott nyelvük sem volt, a szkíták mégis kitörölhetetlen nyomot hagytak a történelemben