Az evolúció győztese: ez az állat fejlődött a leggyorsabban

A kígyók „evolúciós órája” sokkal gyorsabban ketyeg, mint a legtöbb állatcsoporté, lehetővé téve számukra, hogy rendkívül gyors ütemben diverzifikálódjanak, fejlődjenek. Mivel alkalmazkodóképességük jobb, mint a többi hüllőé, e képességük segítette őket „evolúciós győztesként” az egész bolygón elterjedni.

A Science című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány a tudósok azzal kapcsolatos kutatásait írja le, mi teszi az állatfajokat adott esetben „evolúciós győztessé”. Kiváltképp arra voltak kíváncsiak, bizonyos csoportok miért képesek több fajra diverzifikálódni, valamint nagyobb eséllyel túlélni az olyan eseményeket, mint például a tömeges kihalás – írja a Live Science.

A “jég hátán is” megéltek

Pascal Title, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint minden bizonnyal történnie kellett valami olyan eseménynek a kígyók evolúciós történetének korai szakaszában, mely hatására egyszer csak rendkívül sokszínűek lettek, megjelent több fajuk.

Wagler-bambuszvipera.
Forrás: Freepik

A tudósok munkájuk során a pikkelyes hüllőket vizsgálták, mely rend magában foglal számos kígyó- és gyíkfajt is, több mint 11 ezret összesen. Ezen csoport kígyói különösen sokfélék, ugyanis a nagyjából 4000 faj között találhatók többek között mérges kígyók, kobrák is.

Közel 1000 kígyó és gyík genomját vizsgálták, valamint több mint 60 ezer példány gyomrát is. Ezen adatok segítségével megalkották a kígyók átfogó evolúciós fáját, mely a testükben és táplálkozásukban végbemenő változásokat vázolja fel. Majd ezt követően matematikai és statisztikai modellekkel is vizsgálták a kígyók és gyíkok fejlődését.

A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a kígyók több evolúciós robbanáson is keresztülmentek fejlődésük során. Mindemelett annak is köszönhetik „győzelmüket”, hogy diverzitás szempontjából háromszor gyorsabban tudtak fejlődni a gyíkoknál.

Ma is tart

A kígyók valószínűleg ezelőtt 128 millió évvel jelentek meg bolygónkon. Az első ilyen robbanás nagyjából 70 millió évvel ezelőtt történhetett, a kréta időszakban, mely 145-66 millió évvel ezelőtt zajlott. A következő jelentős esemény pedig már a dinoszauruszok kihalása és a kréta időszak után történhetett.

Sikeres evolúciójuk minden bizonnyal azzal kezdődött, hogy végtag nélküli test és rugalmas koponya alakult ki náluk. Ennek köszönhetően ugyanis lehetséges zsákmányállatok széles sora nyílt meg. A dinoszauruszok kihalása után pedig még előnyösebb helyzetbe kerültek, az új körülményekhez pedig rendkívül gyorsan alkalmazkodtak.

Leopárdsikló.
Forrás: Freepik

A gyíkokhoz képest a kígyók gyorsabban változtak, sőt, ennek a folyamatnak még most sincs vége. Úgy is mondhatjuk, „evolúciós órájuk” sokkal gyorsabban ketyeg, mint a legtöbb állaté. Ez pedig azért lényeges tényező, mert lehetővé teszi számukra, hogy kedvező ütemben változzon testük és étrendjük, alakítsanak ki az állatok új vonásokat, mellyel folyamatosan adaptálódni tudnak környezetükhöz.

A kutatók úgy vélik, bár egyelőre nem tudják, mi miatt zajlik ilyen gyors ütemben a kígyók evolúciója, semmi okuk azt feltételezni, hogy lassuló tendenciát venne fel. Tehát a kígyóevolúció még most is az átlagnál nagyobb fordulatszámon zajlik.

Ez is érdekelhet:

A világ egyetlen hidegvérű emlőse magányosan élt egy szigeten

Időben tudnak alkalmazkodni az állatok, hogy túléljék az éghajlatváltozást?