Dehogy volt sötét a középkor! Bemutatjuk az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok örökségeit

Érdekesség, hogy a középkorban létesített kolostorok működéséhez sokszor olyan természeti környezetet szemeltek ki, melyeket a modern épített társadalom mostanáig sem tudott bekebelezni, asszimilálni, így nyugalmuk ma is biztosított. Ezek között érdemes megemlíteni a Bakony, a Pilis, a Balaton-felvidék, a Budai-hegység, az Északi-középhegység, vagy a Mecsek kolostorromjait.

A salföldi pálos kolostor, Fotó: Mayer Jácint

Özséb esztergomi kanonok 1246-ban úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.

Remete Szent Pált ábrázoló zárókő, Fotó: Mayer Jácint

Az elnevezés

A pálosok névadója Remete Szent Pál, akit a rend szellemi őseként és példaképeként tisztel. Remete Szent Pál eredetileg egyiptomi származású szerzetes volt, hazai vonatkozása annyi, hogy Kr.u. 249-től 251-ig ült a római császári trónon Decius, aki az első olyan római uralkodó volt, aki Pannoniában született. Uralkodása alatt olyan intézkedést hozott, mely alapján a keresztényeknek áldozni kellett a régi isteneknek. Akik erre nem volt hajlandók, azokat kivégezték. Így járt volna a későbbi Remete Szent Pál is. Módos családból származott, de a hittagadás helyett kivonult a pusztába, és remeteként Isten dicsőítésének szentelte hosszú életét. Róla több legenda ismert, melyek szerint meglátogatta Szent Antal, illetve, hogy a holló vitte neki a táplálékot, végül pedig oroszlánok temették el holttestét.

A zsámbéki templom és kolostor, Fotó: Mayer Jácint

Remete Szent Pál maradványai 1169-ben Bizáncba, 1240-ben Velencébe kerültek. Nagy Lajos király velenceiekkel vívott győztes háborúját 1381-ben a torinói békekötés zárta le. Ez a területi fennhatóságok tisztázása mellett egy a titkos záradékkal bírt, mely szerint a szent maradványait át kell adniuk a magyar királynak. Pált először Budára hozták, majd 1381 novemberében ünnepélyes körmenettel vitték a budaszentlőrinci kolostorba, a rend székhelyére, amely onnantól kezdve híres zarándokhely lett. Mindez nagy építkezésekkel is együtt járt. A korábbi templomot egy ereklyekápolnává építették át. Ettől délre pedig egy nagy háromhajós templomot építettek a szerzetesi közösségnek.

Budaszentlőrinc, rendi központ, Fotó: Mayer Jácint

A szent közbenjárása

Remete Szent Pál ereklyéi rengeteg zarándokot vonzottak, jelenlétében csodák, gyógyulások történtek, melyekről összeírás készült, a csodás eseményekről folyamatosan lajstromot vezettek. Magyar fordítással Sarbak Gábor: Miracula Sancti Pauli primi heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511. címmel jelent meg.

Szent Erzsébet-monostor, Tálod, Fotó: Mayer Jácint

A pálosok komoly főúri támogatást élveztek. A monostoraik újjáépültek, birtokaik nőttek és fejlődtek. 1341-ben a generális perjel az addigi szürke kámzsa használata helyett fehéret írt elő, hogy így is különbözőek maradjanak a kóborló remetéktől. Ők lettek a fehér barátok.

Szent Kereszt-monostor, Kesztölc, Fotó: Mayer Jácint

A rend fénykora

A pálosok a 14. és 15. században a ferencesek mellett Magyarországon a legelterjedtebb és legnépszerűbb szerzetesrendnek számított. A XV. századra az országban 900 pálos 85 monostort tartott fenn. A rend Európában is sok helyen képviseltette magát: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban is.

Uzsaszentlélek, Fotó: Mayer Jácint

Hanyatlások és újrakezdések

A mohácsi vész után a török elérte Buda térségét is. Szent Pál ereklyéi egyelőre elkerülték a pusztulást, mert a pálosok azt még idejében Trencsénbe, Szapolyai János várába vitték. 1527-ben azonban leégett Trencsén vára s akkor odalett az ereklye is; egyes részecskék maradtak csak meg belőle, amelyeket a pálosok elküldtek nagyobb kolostoraikba. A szerzetesek többsége a felvidéki rendházakba menekült, és a kiszorult részeken missziós tevékenységgel mutatták már csak jelenlétüket. Buda felszabadítása után a pálosok élete nem ugyanabban a mederben haladt, mint régen. 1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, és – meglepő módon – ezzel a lépéssel biztosította a jövő számára a pálos rend folytonosságát. Ugyanis 1786-ban II. József feloszlató rendelete Magyarországon megszüntette a rendet.

Sziklatemplom a Gellért-hegy gyomrában, Fotó: Mayer Jácint

Ezt követően 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, s csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre. Ma 5 magyar kolostoruk aktív, szerte a világon pedig több mint 50 rendházban tevékenykednek a fehér barátok.

Egyedülállónak tartható templomépítészetünkkel a Bemutatjuk Erdély egyik leghíresebb kulturális örökségét, az erődtemplomokat című cikkünkben foglalkoztunk még.

Forrás: palosrend.hu, vasarnap.hu – A pálosokról őszintén a tudományos tények ismeretében, palosepiteszet.hu