Háromezer éve, a vaskor alatt épülhetett a lengyel erőd
A kutatók szerint a Lengyelországban feltárt Żagań-Lutnia5 a vaskor időszakából származik, és védelmi erődítményként szolgált.
Régészek talajradaros (GPR) vizsgálatot végeztek a Lengyelországban található Żagań-Lutnia5 területén, derül ki a Heritage Daily cikkéből. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a műemlék erődítményként szolgált, és vaskórból származik.
A Żagań-Lutnia5-öt először az 1960-as években fedezték fel a nyugat-lengyelországi Żagań városa közelében. A korábbi tanulmányok szerint az emlékmű a Lusatia régióban talált romok Białowieża csoportjához köthető.
Lengyelország legrégebbi természetvédelmi területét, a Bialowieżai Nemzeti Parkot 1979-ben vették fel az UNESCO Világörökség és a Bioszféra Rezervátumok Listájára is. Ebben szerepet játszott az, hogy itt található az egyetlen olyan erdőség, amely az ősidőben Európát borította. Elsősorban bölényrezervátumairól ismert, ugyanakkor számtalan történelmi műemléket is találtak itt a régészek. A most megvizsgált Żagań-Lutnia5 valószínűleg védelmi erődítményként szolgált a vaskorban.
Lusatia és az urnamezős kultúra a vaskorban.
A lusatiai kultúra a késő bronzkorban és a korai vaskorban (i. e. 1300-500) létezett a mai Lengyelország nagy részén. Része volt a Kelet-Franciaországtól, Dél-Németországtól és Ausztriától Magyarországig megtalálható urnamezős rendszereknek. Emellett az északi bronzkorban Északnyugat-Németország és Skandinávia területére is kiterjedt.
Az urnamezős kultúra a kor temetkezési szokásáról kapta a nevét. Az emberek elhamvasztották elhunyt hozzátartozóikat, majd hamvaikat urnákba helyezték. Ezeket a földeken, mezőkön ásták el, így születtek az úgynevezett urnamezők.
Európában a vaskor az őskor utolsó szakasza és az első protohistorikus időszak, amely kezdetben egy adott terület görög és római írók általi leírását jelentette. Ekkoriban tanulta meg az ember a vas megmunkálását, ami az akkori „ipar” forradalmát eredményezte. Európa nagy részén a korszak a rómaiak hódítása után hirtelen véget ért. Bár a vasfeldolgozás egészen a legutóbbi időkig meghatározó technológia maradt.
Újra átvizsgálták az erődítményt.
Dr. Arkadiusz Michalak vezette a tanulmányt a közelmúltban a Középső Odera Régészeti Múzeum megbízásából. Żagań-Lutniánál5 két párhuzamos mágneses anomália-sorozatot tárt fel. Ezek a föld- és faerődítmények maradványainak jelenlétére utalnak.
A műemlék maradványait már több mint fél évszázada felfedezték Lengyelországban. Az erődítések nyomvonalát a vizsgált terület északi, nyugati és déli részén rögzítették. A keleti szakasz vizsgálata azonban az 1990-es években épített szennyvízgyűjtő miatt korlátozott volt.
A feltáró ásatások négy kulturális réteget találtak kunyhók és tűzhelyek maradványaival. Valamint feltártak egy, a megszállás utolsó szakaszából származó égett réteget, amely konfliktusos időszakra utal.
A kutatók szerint az emlékművet valószínűleg ugyanazok építették, akik a wicini erődítményt is. Ebben az időszakban számos igazoltan védelmi célt szolgáló települést építettek az Elba, Nysa Łużycka és az Odera területén.
A tanulmány eredményeképpen Żagań-Lutnia5 bekerült a mai Lubusz vajdaság területén található, igazolt kora vaskori erődítmények katalógusába.
Érdemes elovasni:
