Krokodilokat eszik és lemészárolja családtagjait: ő a papucscsőrű madár
Bár a papucscsőrű madár neve alapján bizonyára mosolyt csal arcunkra, az állatot megismerve már vélhetően inkább ijedtté válik arckifejezésünk. A nagyjából másfél méter magasra nőtt félelmetes ragadozó ugyanis mocsarakban lesben állva szemeli ki áldozatát, melyet aztán méretes csőre egészben nyel el.
A Balaeniceps rex, azaz a papucscsőrű madár Kelet-Afrikában őshonos faj. Papucscsőrű gólya néven is ismert, mivel hangja a gólyákéra hasonlít. Ám ezt a megnevezést több szakember is helytelennek ítéli meg, lévén, hogy a madár a Balaeniceps nemzetség és a Balaenicipitidae család egyetlen faja, mely legközelebbi, élő rokona a pelikán – írja a Live Science.
Kígyót, békát falatoznak
A papucscsőrű madár ősei a Pelecaniformes rend tagjai voltak, mely állatok a kréta időszak végén jelentek meg, nagyjából 145-66 millió évvel ezelőtt.
Psapucscsőrű madár a németországi Weltvogelpark Walsrode madárparkban.
Forrás: Wikimedia Commons
Étrendjét leginkább halak és hüllők teszik ki, melyekre az afrikai mocsarakban vadászik, főképp az éj leple alatt. A Journal of African Ornithology folyóiratban megjelent egyik 2015-ös tanulmány szerint az állat leggyakrabban fogyasztott zsákmánya a harcsa, az esetek körülbelül 71%-ában ugyanis ezt fogyasztja. Emellett angolnák, kígyók és békák is rendszeresen akadnak horgára.
De még a krokodilcsemeték sincsenek biztonságban, ha a madár közelébe merészkednek: azokat is pillanatok alatt elpusztítja. Prédáit 30 centiméteres csőre nyeli el, mely olyannyira nagynak számít, hogy az állat ezzel a világ harmadik leghosszabb csőrű madara cím birtokosa is. Hosszú, vékony lábaival pedig gyors elrugaszkodásra képes, mely jelentősen növeli vadászatának hatékonyságát.
Csak egy érheti el a felnőttkort
A papucscsőrű madár többnyire magányosan éli mindennapjait. Ám ha egyszer párba áll, onnantól kezdve igazán hűséges társ. A nőstény egyszerre akár három tojást is tojhat, mely korántsem jelenti azt, hogy három fióka fog kirepülni a vadonba. A testvérek közti gyakori rivalizálás következtében sokszor ugyanis csak egy madár hagyja el később a családi fészket. A szerencsés „túlélő” legtöbbször a rangidős fióka, amely általában erősebb is testvéreinél. Ezáltal jó eséllyel veszi el előlük az élelmet, a maradék kettő pedig így szépen lassan éhen pusztul. Ha ennek ellenére azok még képesek is élelemhez jutni, akkor pedig nagy valószínűséggel testvérharc során vesznek oda. Tulajdonképpen a két kisebb fióka a fészekben csak egyfajta „tartalékként” van jelen, arra az esetre, ha a legnagyobb elpusztulna. Így egy utód garantáltan fel fog cseperedni.
Ez a viselkedés figyelhető meg az alábbi BBC-s filmrészletben is, mely David Attenborough “Afrika” című sorozatának egyik epizódjából származik. Látható, hogy a fészekben lévő két papucscsőrű madárka közül a nagyobbik erőteljesen a kisebbe csíp. Amikor pedig az anyamadár a fészekbe visszatérve észleli fiókája sebesülését, a továbbiakban már nem nyújt gondoskodást a kisebbek utódnak.
Mivel jelenleg csupán 5-8 ezer példánya él, a papucscsőrű madár a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a Sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel.
Ez is érdekelhet:
