Ókori kikötőre bukkantak a kedvelt nyaralóhelyen

Portorož partjainál a szlovén Vízi Régészeti Intézet (ZAPA) régészei nemrégiben víz alá süllyedt római kori kikötő maradványait tárták fel.

A „Rózsa kikötője”

A Portorož kifejezés annyit tesz, a „Rózsa kikötője”. A szlovén településrész Piranhoz tartozik. Olasz eredetű nevét később szlovénra fordították, innen az elnevezés.  A korábbi olasz név annak tudható be, hogy a Bizánci Birodalom szinte az egész Adriai-tenger partvidékét az uralma alá vonta a VII. században – írja az Arkeonews.

Piran, ennélfogva Portorož területén az őskorban illír települések voltak, majd Kr. e. 178-ig kelta törzsek lakták, mígnem a Római Birodalom el nem foglalta a régiót.

Új felfedezés

A ZAPA régészei nemrégiben olyan tárgyakra bukkantak, melyek azt indikálják, Portorož közelében egy kikötő maradványai találhatók a víz alatt. Erre utaló tárgyak például az árbocok, melyeket búvárok juttattak felszínre.

A Vízi Régészeti Intézet munkatársai úgy vélik, egy kisebb méretű kikötő állhatott korábban ott. Az árbocleletek különösképp

Forrás: ZAPA

igazolják a szakemberek feltételezését.

A Bernardin strand közelében találtak az árbocokon kívül egy olyan fatárgyat is, mely valószínűleg a partra jutásban nyújthatott segítséget a hajósoknak. Az is elképzelhető, hogy hullámtörő funkciója is volt.

Emellett a helyszínen több mint 3000 kerámiatárgy maradványát is felfedezték a régészek.

„Az eddig talált leletek nagy része vélhetően olyan importált kerámia lehetett, mely a késő ókorból származott. Amforákat, konyhai edényeket és étkészleteket is találtunk” – közölte az intézet munkatársa a Szlovén Sajtóügynökséggel.

A kerámiaedények darabjain kívül egy vitorlaelemet, számos fából készült karót és két különböző árbocdarabot is találtak. A Kr. u. 3. és 4. század közé datált árbocokat valószínűleg hajók kikötőséhez vagy faépítmény tartógerendájaként használták. Az egyik  jegenyefenyőfából, míg a másik lucfenyőből készült. A jegenyeárboc egy méteres és beépített tölgyfa csigával rendelkezik. A másik, a lucárboc nagyjából másfél méter hosszúságú.

Ez a harmadik a sorban

A mostanit megelőzően már két másik római kori emlékhelyre is bukkantak a régészek. Azok közül az elsőt 1998-ban fedezték fel: gazdasági épületnek is helyt adó település romjairól volt szó. Napjainkban ennek közelében már benzinkút található.

Ezt követően a másodikra már a tengerszint alatt találtak rá: 2004-ben és 2005-ben régészek ősi halgazdaság maradványaira leltek.

Az intézet szerint az újonnan előkerült ókori árbocok és vitorlák rendkívüli ritkaságok. A Földközi-tenger térségében legalább 20 évvel ezelőtt talált árbocleletek közül ugyanis ezek mondhatók a legkülönlegesebbnek.

A fából készült műtárgyakat hamarosan melamingyantával fogják konzerválni a restaurátorok. Majd pedig a többi lelettel együtt a pirani Sergej Mašera Tengerészeti Múzeumban fogják elhelyezni őket.

Ez is érdekelhet:

Középkori katona maradványait találták meg egy tó fenekén

Krokodilos fülbevaló, kutyafogas szoknya: Panama ősi kincseire bukkantak a régészek