Trónörökösnek jelölték, sosem uralkodott az Árpád-házi herceg
Az Árpádok történelmének akad számos rejtélyes, a források hiánya miatt közvetlenül kevésbé magyarázható pillanata. Gyakran ezek közé tartoznak az uralkodóváltás pillanatai, amikor a régi uralkodó elhunyt, az új személye pedig még bizonytalannak számított. Saul herceg, Könyves Kálmán unokája, talán úgy gondolhatta, hogy magabiztosan várja nagybátyja, II. István halálát, hogy kijelölt örökösként ő foglalja el a trónt. Erre azonban soha nem került sor. Vajon mi történhetett?
Saul, a félig Árpád-házi örökös
A bibliai nevet hordozó Saul kevéssé ismert a közvélemény előtt. Ennek oka az, hogy igen kevés információ maradt fent róla. A legfontosabbat a Képes Krónikában olvashatjuk:
Mielőtt pedig a király hírt kapott Béláról, úgy határozott az ország, hogy a király után nővérének, Zsófiának Saul nevű fia uralkodjék.
Már ez az információ is egyes kutatók számára kérdőjeleket tett fel. Ugyanis Zsófia személyét nem Kálmánhoz, hanem a dinasztia korábbi tagjaihoz kötötték. Tették ezt azért, mert Kálmán 1097 második felében vette el első feleségét. Ha Zsófia egy éven belül született, úgy fia, Saul, legfeljebb 1113 körül születhetett. Hogy II. István (1116-1131) uralkodásán belül pontosan mikor jelölték ki örökösnek, arról nincs biztos tudásunk. A krónika szövege alapján ez valamikor II. István uralkodásának második felében történhetett. Ez esetben azonban adódik a kérdés, hogy Saul elég idős volt-e ahhoz, hogy kijelöljék örökösnek, és egyes kutatók, pl. a közismert Wertner Mór szerint nem. Valójában azonban akadt már korábban is példa arra, hogy egy magyar király kiskorú örököst jelöljön ki.
Hogy Saulnak ki lehetett az édesapja, arról sincs biztos tudásunk, a történészek között több jelölt is szóbajött. Általában valamelyik magyarországi nagybirtokost sejtik Zsófia férjének, mivel arra nincs utalás sem, hogy egy külföldi dinasztiának lett volna a leszármazottja. A legtöbben egy Saul nevű bihari ispán mellett teszik le a voksukat. Ha valóban ő az édesapa, úgy alighanem II. István (vagy Könyves Kálmán) azért engedte, hogy egy nagybirtokos a királyi házból származó nőt vegyen el, mert így akarta stabilizálni az uralmát. Az események tükrében ez a megoldás a királyi hatalom gyengeségére utalt.
Zavarok II. István idején
A királyi hatalom hanyatlásának egyik jeleként ugyanis a Képes Krónika beszámol arról, hogy II. István megbetegedése idején az előkelők királyt választottak maguknak. Sőt, nem is egyet, hanem mindjárt kettőt is. Az egyikük egy bizonyos Bors ispán volt, akit sokan Borisszal, Könyves Kálmán törvénytelen fiával, a későbbi trónkövetelővel azonosítottak. Ez valószínűtlennek tűnik Borisz életkora miatt, de a tény, hogy egy ispán, aki vélhetően ugyanúgy a királyi családdal állhatott rokonságban, mint Saul apja, már szemet tudott vetni a magyar trónra. Azonban II. István felépült, Bors ispánt száműzték, Ivánnak, akinek se a címét, se a rokonságát nem ismerjük, a fejét vették.
Az az aktus, hogy a király tudta nélkül uralkodót választanak helyette, ráadásul olyanokat, akik nem feltétlenül a királyi család kötelékébe tartoztak, merőben szokatlannak számított az Árpád-korban. Vélhetően II. István kudarcokkal teli politikája vezetett oda, hogy az előkelők egy része már életében az utódát kereste. A bizánciak elleni katasztrofális vereség, és a szomszéd országok ellen indított, többségében szintén kudarcokkal övezett hadjáratok, ellene fordíthatták az előkelőket.
Mivel a Képes Krónika Saul trónörökössé jelölését követően számolt be arról, hogy Bors ispánt és Ivánt királlyá választották, ezért arra következhethetünk, hogy Saul politikai hátországa nem számított különösebben erősnek, hiszen akkor őt jelölték volna az előkelők. II. István rajta kívül még a megvakított és általa királyi kegydíjban részesített Béla hercegben bízhatott, akinek már születtek fiúgyermekei. Ő maga alighanem olyan betegségben szenvedhetett, amelyről tudni lehetett, hogy nem születhet gyermeke. (Végül nem is született egyik feleségétől sem). A trónt végül mégsem Saul, hanem II. (Vak) Béla (1131-1141) foglalta el.
Mi történhetett Saul herceggel?
II. István élete végén súlyos betegsége esett, és a Képes Krónika még arról is beszámol, hogy röviddel a halála előtt lemondott a trónról és szerzetesi csuhát öltött. II. István 1131 március elején hunyt el, II. (Vak) Béla megkoronázására 1131. április 28-án került sor. Hogy mi történt ezen időszak alatt, arról nincsenek pontos beszámolóink. A 16. században keletkezett Tarih-i Üngürüsz szerint az ország előkelői egyszerűen félreállították Sault és megkoronázták Bélát. Azonban a török forrás nem kizárt, hogy nem egy általunk nem ismert forrásból dolgozott, hanem Thuróczy János krónikáját fordította át latinból törökre, és a szöveg logikai hiátusságait, így például Saul sorsát, az oszmán irodalmi hagyományoknak megfelelő szövegekkel töltötte ki.
A másik megoldás, hogy Saul nem élte meg II. István halálát, hanem még előtte meghalt, ez esetben pedig Vak Béla maradt az egyetlen örökös. Kézenfekvő megoldás az is, hogy a nagyjából másfél hónapnyi interregnum alatt Saul és Béla hívei összecsaptak, és előbbiek húzták a rövidebbet. A kijelölt örökös meg is halhatott ezalatt, de a korszak hagyományaiból az is következhetett, hogy uralkodásra alkalmatlanná tették és betették például egy kolostorba. (Ez egyébként Vak Bélával és apjával történt meg, de Lengyelországban is lezajlott egy hasonló eset). Akár így volt, akár korábban következett be Saul halála, a magyar történelemben nem játszott többé szerepet.
Akad azonban még egy szakasz a Képes Krónikában, ami esetleg Saulra vonatkozhat. Egy fejezettel később az alábbiakat olvashatjuk:
Midőn a király elé vezették foglyaikat, nagyon hálálkodott nekik, és nagylelkűen megajándékozta őket. Miután az ország megerősödött kezében, Béla király borivásnak adta magát. Az udvarbeliek megszokták, hogy mindent megkaptak a királytól, amit csak részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, már vissza nem vehette. Részegségében ellenségeik kezébe adta Póst és Sault, akik jámbor emberek voltak, meg is ölték őket ok nélkül.
Egyes feltételezések szerint az itt megjelölt Saul azonos lehet a korábban említett Saul herceggel, minthogy más nem szerepel ilyen néven a krónikában. Azonban a névazonosságon kívül erre semmilyen bizonyítékunk nincs, és oklevelekből ismerünk ebből az időszakból más Saulokat is. Ezért az, hogy Saul szerzetessl tételére és későbbi megöletésére ez a krónikaszakasz bizonyítékot jelent, nem mondhatjuk ki.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Stonehenge, megdöbbentő felfedezés: Az oltárkő eredete újraírhatja a történelmet
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?