Megtalálhatták a tömegsírt, ahová a pestisjárvány legtöbb áldozatát temették Európában
A nürnbergi építkezéseket megelőző ásatások során nyolc gödröt tártak fel, amelyek mindegyikében több száz felnőtt, gyermek és csecsemő csontvázát találták meg.
A sírok a 15. század vége és a 17. század eleje között keletkeztek. A régészek kettőben kerámiadarabokat és ezüstpénzeket is találtak. A radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy a cserépedények keletkezésének kora egybeesik az 1622 és 1634 között kitört pestisjárvánnyal. Maguk az érmék 1619 körülre datálhatók – idézi a Live Science az In Terra Veritas régészeti ásatásokat végző cég közleményét.
“Ilyen felfedezés még soha nem történt, és őszintén szólva senki még csak el se tudta volna képzelni” – mondta Melanie Langbein, a nürnbergi örökségvédelmi osztály munkatársa a közleményben. “A lelőhely óriási jelentőséggel bír Nürnberg városa számára.”
Nürnbergi pestisjárványok
Forrás: In Terra Veritas
Nürnbergben 1533 és 1634 között több pestisjárvány is kitört, amelyek együttesen mintegy 30 000 ember életét követelték. A hatóságok pedig elrendelték, hogy a holttesteket a város templomkertjein kívül, tömegsírokba temessék el.
A rendkívül nagyszámú halottat rövid időn belül kellett eltemetni, így aztán elhantolásukra a keresztény temetkezési szokások figyelembevétele nélkül került sor.
A középkori keresztény hagyomány a halottakat úgy helyezték örök nyugalomra, hogy a fejük nyugat, a lábuk pedig kelet felé nézzen “hogy a végítéletkor láthassák a keletről érkező Krisztust” – írta korábban a Live Science. A mostani ásatások során ezzel szemben ülő helyzetben elhelyezett csontvázakat tártak fel, amelyek különböző irányokba néztek. A sírok rendkívül zsúfoltak voltak, a csontvázak egymás hegyén-hátán voltak. Sőt, olyanokat is találtak, melyek oldalasan feküdtek.
A sírok közelében illetve közvetlenül felettük is épültek az idők során fémfeldolgozó üzemek, ezért aztán a maradványok egy része zöldre színeződött.
Több is lehetett
Eddig a nyolc gödörből csak hármat sikerült teljes mértékben feltárniuk a régészeknek, ennyiben számolták meg a bennük lévő halottak számát. Az egyik gödörben 280 holttestet találtak, bár arra is találtak bizonyítékot, hogy néhányat korábban eltávolítottak onnan. Tehát eredetileg még ennél is több feküdt benne. Egy másik gödörben 150 holttestet találtak, de ez sem biztos, hogy eredetileg is annyi volt, mivel a közelben 1943-ban egy második világháborús bombarobbanás megsemmisítette a csontvázak egy részét.
A régészek eddig 1000 holttestet számoltak és távolítottak el a földből, de arra számítanak, hogy ez a szám az elkövetkező hetekben az ásatások folytatásával meghaladja majd az 1500-at. Ha ez valóban így lesz, a nürnbergi lelőhely a közlemény szerint a legnagyobb, tudományosan feltárt tömegsírhely lehet Európában.
“A csontvázak nagyon jó állapotban vannak ahhoz, hogy megvizsgálhassuk őket, az őket érő pusztítás ellenére is” – mondta Florian Melzer, az In Terra Veritas antropológusa a közleményben. “Ezért meg fogunk tudni állapítani számos információt velük kapcsolatban, mint például a különböző rákfajták előfordulását, a koponyában megjelenő genetikai mutációkat, a kor és a nem meghatározását, a fogak állapotát. Ezekből pedig következtethetünk a korabeli emberek általános egészségügyi állapotára és az életkörülményekre ebben az időszakban.”
Ez is érdekelhet:
18. századi, elsüllyedt hadihajó roncsára bukkantak régészek
