12 ezer éves agyakat is találtak – a kutatók nem értik, hogyan lehetséges
Alexandra Morton-Hayward antropológus és az Oxfordi Egyetem munkatársainak legújabb tanulmánya kimutatta, hogy az emberi agy jobban is képes kiállni az idő próbáját, mint azt korábban a kutatók hitték. Ez azt jelenti, az emberi agyakat jóval ellenállóbbnak kell tekintenünk, mint azt korábban gondoltuk.
A kutatók a világ minden pontjáról együtt dolgoztak régészekkel, annak érdekében, hogy létrejöhessen egy globális archívum. Ebben pedig több mint 4400 megmaradt emberi agyról találhatók feljegyzések és minták – írja az Arkeonews.
Agyakat kutattak szerte a világban
Forrás: depositphotos.com
Az agyakat a legkülönbözőbb környezetekben találtak, az Északi-sark jeges vidékein át az ókori Egyiptom száraz sivatagjaiig. Az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, mely szerint az egyik leggyorsabban lebomló szervünk lenne.
Az agy általában az egyik legelső szerv, amely a halált követően lebomlik. Ezért az az általánosan elfogadott tézis, miszerint természetes módon megmaradt agyat találni egyedülálló, ritka felfedezés, pláne más lágyrészek nélkül.
A legújabb kutatások azonban megkérdőjelezik ezt a felfogást, hiszen azt feltételezik, hogy a bomlást megakadályozó körülményeknek köszönhetően a konzervált agyak sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint azt korábban gondolták.
Morton-Hayward szerint ezek az agyleletek a múlttal kapcsolatos információk eddig kiaknázatlan forrását jelenthetik.
A konzervált agyak a legkülönfélébb állapotokban maradtak meg, textúrájuk a törékenytől a szárazon át a szivacsosig terjedt. Meglepő módon ezen agyak jelentős részét olyan testekben fedezték fel, melyekben más lágyrészek nem maradtak fenn. Ez pedig ritka jelenség a régészeti felfedezések terén.
További kérdéseket vet fel
„Az agy a halál beálltával legtöbbször szinte azonnal folyékonnyá válik. Ám voltak már olyan boncolási eseteim, amikor a test felnyitásakor az agy továbbra is tökéletes volt. Az összegyűjtött adatok láttán meglepődtem, milyen sok esetet találtam konzervált agyakra.
Több ezret, ráadásul 12 ezer évre visszamenőleg, az Antarktisz kivételével minden kontinensről.
Bár az agy gyorsan el tud cseppfolyósodni, bizonyos körülmények között mégis megmarad, méghozzá hihetetlenül hosszú időn keresztül. Úgy gondolom, át kell értékelnünk mindazt, amit ezidáig a lágyrészek megőrzéséről gondoltunk” – mondta Morton-Hayward a Science-nek adott interjújában.
Jelenleg az archívum kevesebb mint 1 százalékát tanulmányozzák, ám a rendelkezésre álló szervek mennyisége új kutatási lehetőségeket nyitott meg a tudomány számára. Alaposan vizsgálják a kutatók az olyan tényezőket, amelyek az agyakat segíthették hosszan megmaradni. Ilyen lehet például a fagyás, a cserzés és a dehidratáció folyamata is.
Ám az továbbra is rejtély, mégis mitől marad meg pont ezen testrészünk, miközben más szervek nem. A megoldás vélhetően az agy egyedi kémiai összetételében, a fehérjék és a lipidek kiegyensúlyozott arányában rejlik, melyek kölcsönhatásba lépve környezeti tényezőkkel, például fémekkel, tartósítást eredményeznek.
Ez is érdekelhet:
Furcsa képződményeket találtak a tengerfenéken, amik feltárhatják a Föld múltját
Megtalálhatták a tömegsírt, ahová a pestisjárvány legtöbb áldozatát temették Európában
Source: arkeonews.net
