Egyre nagyobb a nukleáris baleset kockázata Ukrajnában, és a közelgő tél tovább ronthat a helyzeten – figyelmeztetett 38 ország nukleáris biztonsági hatóságait tömörítő három nemzetközi szervezet. A legnagyobb veszélyt nem feltétlenül az atomerőművek közvetlen megtámadása jelenti, hanem az orosz légicsapások miatt egyre sérülékenyebb ukrán villamosenergia-hálózat. Egy elhúzódó országos áramszünet akár mind a kilenc reaktor biztonságos működését veszélyeztetheti.

38 ország sürgeti Oroszországot: hagyja abba az energetikai infrastruktúra támadását!

Közös figyelmeztetést adott ki három nukleáris biztonsági szervezet, amelyek együttesen 38 ország hatóságait képviselik. A HERCA (Európai Sugárvédelmi Hatóságok Vezetőinek Szövetsége), a WENRA (Nyugat-európai Nukleáris Szabályozó Hatóságok Szövetsége) és a NORA (Északi Sugárbiztonsági Hatóságok Vezetői) szerint az orosz támadások miatt a téli hónapokban jelentősen növekedhet egy nukleáris baleset kockázata.

A szervezetek közös nyilatkozatukban felszólították Moszkvát, hogy szüntesse be az ukrajnai nukleáris létesítmények, valamint a biztonságos működésükhöz nélkülözhetetlen energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.

A Reuters által megismert nyilatkozat szerint a hatóságok mély aggodalommal figyelik az ukrajnai háború és az energetikai létesítmények elleni folyamatos támadások következtében kialakuló nukleáris biztonsági kockázatokat.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a folyamatos áramkimaradások miatt az atomerőművek egyre nehezebben tudják biztosítani a nukleáris fűtőanyag megfelelő hűtését. Ez szélsőséges esetben a reaktormag túlmelegedéséhez, majd zónaolvadáshoz vezethet.

Miért veszélyes az áramszünet egy leállított atomerőműben is?

Sokan azt gondolhatják, hogy egy leállított atomerőmű már nem jelent komoly veszélyt, hiszen nem termel energiát. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb.

A reaktorok leállítása után a nukleáris fűtőelemek továbbra is jelentős mennyiségű hőt termelnek, ezért folyamatos hűtésre van szükségük. Ehhez pedig megbízható villamosenergia-ellátás kell, amely biztosítja a hűtőrendszerek és más biztonsági berendezések működését.

Ha egy atomerőmű elveszíti a külső áramellátását, vészhelyzeti áramforrásokra, például dízelgenerátorokra kell támaszkodnia. Ezek azonban csak korlátozott ideig és megfelelő üzemanyag-utánpótlás mellett képesek fenntartani a biztonsági rendszerek működését.

Per Strand, a HERCA és a NORA vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy idén télen különösen magas lehet egy nukleáris baleset kockázata. A legsúlyosabb forgatókönyv az lenne, ha egy országos áramszünet egyszerre érintené Ukrajna mind a kilenc működő reaktorát.

A szakember szerint kilenc reaktor egyidejű érintettsége, a radioaktív anyagok esetleges környezetbe jutásának kockázatával együtt, rendkívül súlyos helyzetet teremtene.

Ukrajna áramellátásának 80 százaléka atomerőművektől függ

Ukrajnában négy atomerőmű található, amelyek közül három jelenleg is termel villamos energiát. Ezek az erőművek az ország téli villamosenergia-felhasználásának mintegy 80 százalékát biztosítják, így az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások nemcsak a lakosság mindennapjait, hanem az ország nukleáris biztonságát is veszélyeztetik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemrég arról számolt be, hogy az orosz drón- és rakétatámadások az elmúlt időszakban destabilizálták az ukrán villamosenergia-hálózatot. Ennek következtében egyes működő reaktorok teljesítményét is csökkenteni kellett.

Per Strand arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország egyre nagyobb teherbírású, pontosabb célzórendszerekkel felszerelt drónokat vet be az energetikai infrastruktúra ellen, ami tovább növeli a kockázatokat.

Európa legnagyobb atomerőműve is veszélyben van

Különösen aggasztó a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben, amely Európa legnagyobb ilyen létesítménye, és a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll. Az erőmű a frontvonal közelében található, reaktorait pedig leállították.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szüksége külső áramellátásra: a hűtőrendszereknek és más biztonsági berendezéseknek továbbra is működniük kell. A létesítmény ehhez az ukrán villamosenergia-hálózatból kapja az áramot.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint a háború kezdete óta a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása összesen 27 alkalommal szakadt meg. Ilyenkor az üzemeltetőknek vészhelyzeti dízelgenerátorokra kellett átállniuk.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy március vége óta az erőmű működése mindössze egyetlen külső távvezetéktől függ. Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolja az erőművet érő támadásokkal és az áramellátást biztosító vezetékek megrongálásával.

Diplomáciai nyomással még elkerülhető lehet a katasztrófa

A nukleáris biztonsági szervezetek szerint még van lehetőség a legsúlyosabb forgatókönyv elkerülésére. Per Strand úgy véli, hogy az Oroszországra gyakorolt diplomáciai nyomás segíthet elérni az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítását.

Ha azonban a támadások folytatódnak, az európai országoknak össze kell hangolniuk a radioaktív anyagok esetleges kiszabadulására vonatkozó vészhelyzeti protokolljaikat, hogy felkészüljenek egy esetleges nukleáris baleset következményeinek kezelésére.