Egy napkitörésnke köszönhetően Észak-Amerika és Európa északibb részei hétfő este megpillanthatják az aurora borealist, a sarki fényt.
Erős geomágneses vihar sújtja a Földet, miután az elmúlt hétvégén koronatömeg kilökődést robbantott ki a Nap, írja az IFLScience. Ez nagy, de a hatóságok szerint minimális a lakosságot fenyegető kockázat.
Remek alkalom lehet arra is, hogy felfedezzük a sarki fényt – már aki a megfelelő szélességi körön él.
A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) Űridőjárás-előrejelző Központja riasztást adott ki, amely szerint március 23-án jelentős koronális tömeg kilökődése történt.
Az előrejelzések szerint a zavarok március 24-től március 25-ig fordulnak elő, amikor is a napkitörés eléri a Földet.
Mekkora veszélyt jelenthet a földi életre az elektromágneses vihar?
Március 24-én, amikor az aktivitási hullám először elérte, a NOAA újabb bejelentést tett közzé, amely szerint a geomágneses viharzás súlyos (G4) szintet ért el. Hozzátették, hogy „az infrastruktúra üzemeltetőit értesítették, hogy tegyenek lépéseket a lehetséges hatások enyhítésére”.
A napkitörés ilyen szintje némi fennakadást okozhat a légiközlekedési, tengeri és katonai kommunikáció által használt nagyfrekvenciás rádiójelekben, bár a legtöbb alacsony frekvenciájú rádiójelre ez nem lesz hatással.
Noha az elektromos hálózat egyes áramkimaradásainak „kis kockázata” fennáll, az esetleges zavarok rövid távúak.
Honnan lesz látható a sarki fény?
A jó hír az, hogy az intenzív naptevékenység növelheti annak esélyét, hogy az éjszakai égbolton sarki fényt lássunk. A NOAA előrejelzése szerint Kanada és Alaszka nagy részén nagy a valószínűsége annak, hogy március 25-én, hétfőn éjjel meglátják az aurora borealist.
Az Egyesült Államok egyes északi államaiban is lehet szerencsés egy kis pillantást kapni.
Az Egyesült Királyság meteorológiai hivatala azt javasolta, hogy Skóciában és Észak-Angliában is megfigyelhető az aurora tevékenység.
Az északi fények és a déli fények a napszél töltött, nagy energiájú részecskéinek eredménye. Ezek a Föld mágneses mezőjében gázmolekulákkal ütköznek, és színes fényörvényeket bocsátanak ki.
Mi is pontosan egy napkitörés?
A Nap felső légköre folyamatosan napszelet bocsát ki. Kitörések akkor fordulnak elő, amikor ezeket a töltött részecskéket felfogják a Nap intenzív mágneses mezői, majd hirtelen felszabadulnak az energia szakadása során.
Annak ellenére, hogy a Nap 149 millió kilométerre van a Földtől, ez a kitörés továbbra is hatással lehet bolygónkra.
Ezúttal nem kell pánikba esni. Ugyanis a geomágneses napviharok katasztrofális károkat okozhatnak.
Earth Just Got Hit By The Strongest Geomagnetic Storm In 6 Yearshttps://t.co/lgj6NWtDeR pic.twitter.com/YzAnQQAImA
— IFLScience (@IFLScience) March 25, 2023
A legerősebb ismert fellángolás, a Carrington-esemény 1859-ben bontakozott ki. Az északi és a déli féltekén rendkívül fényes aurorák sugároztak.
Az elektromágneses térben bekövetkezett jelentős zavarok viszont a távírórendszerek összeomlását okozták a világ számos részén. Egyes távíróállomások még lángra is lobbantak.
A műholdas kommunikáció és a szapora elektromos rendszerek mai világában egy ekkora napvihar pusztító lenne. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban a károk valószínűleg 1-2 billió dollárt tesznek ki az első évben, és a teljes helyreállítás akár egy évtizedet is igénybe vehet.
A múltban is meggyűlt a technika baja a napkitörésekkel
Ennek a lehetséges katasztrófának egy kis ízelítője 1989-ben történt, amikor szélsőséges napviharok sújtották a Földet. Kilencórás áramszünetet okoztak a kanadai Hydro-Québec villamosenergia-átviteli rendszerében. A régióban több millió ember vesztette el az áramot több mint 12 órára.
Egy másik kiemelkedő tanulság a hidegháború idején jött, amikor egy napkitörés majdnem egy teljes nukleáris konfliktusba vezette a Földet. 1967. május 23-án a Föld északi féltekén a radar- és rádiókommunikáció elakadt.
Az Egyesült Államok azt hitte, hogy a Szovjetunió szabotálta őket. Feltételezve, hogy a támadás küszöbön áll, az amerikai légierő felkészítette repülőgépét a háborúra. Szerencsére a Nap tevékenységének megfigyelésére tett korai erőfeszítések azt mutatták, hogy ez egyszerűen félreértés.
Mi várható ezután?
A tudósok úgy vélik, hogy a Föld közeledik a nap maximumához, ami a naptevékenység növekedéséhez vezet. A kérdés az: készen állunk-e egy újabb hatalmas napkitörésre? A rövid válasz erre a nagy kérdésre: nem, nem igazán.
Ez is érdekelhet:
- Új égitest csatlakozott a Marshoz a pályáján
- A vörös óriásoknak hála új módon mérhetjük a távolságot az univerzumban
Forrás: