Újabb bizonyítékot találhattak a mitológiai harcos amazonok létezésére

Az azerbajdzsáni Nakhchivanban található bronzkori temetkezési helyen végzett ásatások során női maradványokat tartalmazó sírokat tártak fel a régészek. Emellett a sírokban fegyvereket is találtak, többek között nyílhegyeket, bronztőröket és bunkósbárdokat.

Sebzett amazon márványszobra.
Forrás: Wikimedia Commons

Az amazonok az íj- és nyílhasználat nagymestereiként voltak ismertek. Hírnevüket emellett annak köszönhették, hogy nem voltak hajlandók együttműködni a férfiakkal – írja az Arkeonews.

Amazonok, az ókori ellenségek

A görög mitológia történeteiben gyakran szerepeltek ellenségként amazonok. A vad, harcos nők az emberek által ismert világ peremén éltek, ennek ellenére sokan megbirkóztak velük. Héraklész és Akhilleusz például az amazonkirálynők elleni párbajokban is bizonyították bátorságukat, az athéniak pedig hatalmas amazonsereg felett arattak győzelmet a mitológia szerint. A vérszomjas lényekkel a perzsa Cyrus, Nagy Sándor és Pompeius, a római hadvezér is megmérkőzött.

Bár ezen nomád nép tagjai csak mitológiai történetekben szerepeltek, a régészek egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy amazonok a valóságban is létezhettek.

A Nakhchivan városában folytatott régészeti ásatások során feltárt leletek is potenciális bizonyítékai lehetnek ennek. A sírban ugyanis nem csak hogy fegyvereket, de arra utaló jeleket is találtak, hogy a hölgyek azokat aktívan használhatták. Erre a csontvázakon található nyomok engednek következtetni.

Forrás: depositphotos

A tudósok ennélfogva úgy vélik, a sírokban fekvők amazonok lehettek, és nagyjából 4000 évvel ezelőtt élhettek.

Egyre több a bizonyíték

Bettany Hughes történész az Observernek ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Lehetséges, hogy az ókori Görögországról szóló mítoszok és legendák mögött van némi igazság. Ha hihetünk a legendáknak, akkor az amazonok a Kaukázuson át a egészen sztyeppékig megtalálhatók voltak a térségben. Ám ennek bizonyításához további leletekre van szükségünk.”

A mostani bizonyítékok a korábban már felfedezett leletek fényében bírnak különösen nagy jelentőséggel. Oroszországban 2019-ben például négy női harcos maradványait találták meg, mellettük nyílhegyeket és lándzsákat. 2017-ben pedig örmény egy régészek olyan nő maradványait fedezték fel, aki halálát valószínűleg csatasérülés okozhatta, ugyanis a lábában nyílhegyet találtak. Emellett az 1990-es évek elején a kazahsztáni határ közelében egy tőrrel eltemetett nő maradványait fedezték fel.

Terrakotta volutakráter darabja, rajta Hippolüté, az amazonok hercegnője és Héraklész, görög félisten.
Forrás: Wikimedia Commons

Hughes azt is hangsúlyozta, a most felfedezett csontvázak alapján a nők maguk is használtak íjakat és nyilakat. Ezt onnan tudják, hogy az ujjaikon deformitások mutatkoztak, valószínűleg a rendszeres nyílhasználat miatt. Megfigyelései szerint az ujjízületekben bekövetkezett ilyesféle elváltozások nem lehettek kizárólag vadászati tevékenység következményei. A fegyvereken kívül az egyik sírban karneoldíszt is találtak, mely féldrágakövet legtöbbször főpapnők viseltek státuszszimbólumként.

A leleteket az április 6-án induló, Bettany Hughes – A világ kincsei című sorozatában mutatják majd be az érdeklődők számára.

Ez is érdekelhet:

A megtalált 400 éves azték kódexek egyedi betekintést nyújtanak civilizációjuk történetébe

Hol lehetett valójában az Édenkert?