Furcsa divat: a vikingek nem csak fogaikat, de még koponyájukat is elváltoztathatták

Az utóbbi években egyre biztosabbá vált, hogy a tartós testmódosító eljárásoknak a vikingek körében nagy hagyománya lehetett. A kutatók legutóbb három, a Balti-tenger Gotland szigetéről származó viking kori nő maradványait vizsgálták. A szakemberek ennek során azt fedezték fel, hogy a nők koponyáit megnyújtották.

A Current Swedish Archaeology című folyóiratban közzétett, Matthias Toplak és Lukas Kerk által jegyzett a tanulmány mintegy 130, javarészt férfi viking személy leírását tartalmazza. Kissé bizarrul hangozhat, de mindegyikük fogaiba vízszintes barázdákat véstek, mely gyakori eljárás volt Gotlandon – írja az Arkeonews.

Skandináv szépségideál?

Vikingek: A módosított fogak.
SHM/Lisa Hartzell SHM 2007-06-13 (CC BY 2.5 SE)

Sokan és sokféleképp értelmezik ezt a „fogászati beavatkozást”. Vannak, akik úgy vélik, a a vikingek rabszolgákat jelölték meg így. Megint mások szerint egy elit, harcos réteg jellegzetességéről van szó. A tanulmány szerzői szerint az elváltoztatás egy zárt kereskedői csoporton belüli identitásjelzőként funkcionálhatott.

Ami pedig a koponyadeformálást illeti, ezt eddig mindössze három, Gotlandról származó nő esetében tapasztalták. A XI. század második feléből származó nőket a sziget különböző pontjain temették el. Koponyamódosításaik egyedi és figyelemfelkeltő megjelenést kölcsönöztek nekik, nyúltabb fejet eredményezve. Kettejükről további részletek is kiderültek. Az egyik nő 25 és 30 éves kora között hunyhatott el, míg a másik 55 és 60 éves kora között.

Máshonnan vehették át a vikingek

Vikingek: Hosszabbított koponya.
SHM/Johnny Karlsson 2008-11-05 (CC BY 2.5 SE)

Ám a fogmódosításokkal ellentétben a koponya elváltoztatása nem volt jellemzője a skandináv kultúrának. A módszer minden bizonnyal Kelet-Európából, a Kr. u. IX.-XI. századból származott, mivel korábban ott találtak példát rá a kutatók.

A három nő mégis rendelkezett az idegen kultúrából származó testmódosítással. Ez pedig további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, a gotlandi társadalom hogyan lépett kapcsolatba a távoli népekkel, és hogyan értelmezte újra az idegen identitásnak ezen formáját.

„Továbbra is tisztázatlan, hogyan juthatott el a koponyamódosítás rituáléja Gotlandra. Lehetséges, hogy a három nő Délkelet-Európában született, talán gotlandi vagy kelet-balti kereskedők gyermekeként, és koponyájukat még ott módosították életük első éveiben, nem pedig Skandináviában. Ugyanakkor az is lehet, hogy a deformálás Gotlandon vagy a Balti-tenger más, keleti részén ment végbe, ez pedig a vikingek korában sokáig ismeretlen „kultúracserét” jelentené. Abban ugyanakkor biztosak vagyunk, hogy a három nő hasonló háttérrel rendelkezhetett, mivel temetésük is nagyjából azonos időszakban zajlott, illetve a koponyamódosítások is rendkívül hasonló módon mentek végbe” – fogalmaztak a szerzők.

Bárhogy is legyen, a vikingek gazdagon díszített sírjai, amelyekben ékszereket és más, a gotlandi nők ruházatára jellemző kiegészítőket is találtak, arra utalnak, a helyi közösség elfogadta és integrálta őket. Bár vallási hovatartozásuk ismeretlen, keresztény hagyományokat követve helyezték őket végső nyugalomra.

Ez is érdekes lehet:

Élet és halál: színes festmények jelenítik meg egy síron az ókori Egyiptom hétköznapjait

A megtalált 400 éves azték kódexek egyedi betekintést nyújtanak civilizációjuk történetébe

Kiemelt kép: depositphotos.com