Mithridatész: a király, aki ujjat húzott a rómaiakkal és naponta mérget ivott

Mithridatész egy nagyratörő pontoszi király volt. Manapság úgy emlékeznek róla, mint aki 3 háborút is vívott a rómaiakkal és immunis volt a mérgekkel szemben.

Trónöröklése után azonnal a Római Köztársaság ellenségének nyilvánította magát, és három külön háborút is megvívott velük Kr. e. 89 és 63 között. Ezeket ma már úgy ismerjük, mint a mithridatészi háborúk, derül ki a Greek Reporter beszámolójából.

Mithridatész ezüstérméje. Fotó: Wikimedia

Uralkodása alatt több nagy csatában is borsot tört a római légiók orra alá. Ezenkívül pedig kis adagok egyidejű elfogyasztásával immunitást fejlesztett ki a legtöbb méreggel szemben.

Végül Pompeius Magnus római hadvezér legyőzte, miután fia, Pharnakész fellázadt ellene és elárulta őt. Mivel rettegett a vereségtől és ellenségei megaláztatásától, Mithridatész úgy vélte, a legjobb amit tehet, hogy öngyilkos lesz.

Nagy Sándor és Dareiosz leszármazottja egyszerre?

Mindössze tizenegy éves volt, amikor apját megmérgezték és megölték palotájukban. A Britannica szerint legidősebb gyermekként az övé lett volna a trón, de amíg nem érte el az uralkodáshoz szükséges életkort, anyja, VI. Laodiké uralkodott régensként, összeesküvőkkel körülvéve.

Mithridatész engedékeny öccsével ellentétben nagyon erős akaratú gyerek volt. Éppen ezért anyja tanácsadói és maga a királynő is a kisebbik fiút részesítették előnyben trónörökléskor, mivel őt könnyebb volt manipulálni. A fiatal Mithridatész mindennapjait így veszélyben kellett, hogy élje.

A Pontoszi Királyság területe Mithridatész előtt (sötétlila), a kezdeti hódításai után (lila), illetve az első mithridatészi háború után (rózsaszín). Wikimedia

Tizenévesként apja halála miatt tudta, hogy az ő élete is veszélyben van, ezért megjátszotta, hogy szeret vadászni, és elhagyta a palotát, hogy az ország távoli vidékein töltse a tinédzserkor hátralévő éveit. Ott új emberekkel ismerkedett meg, és úgy hivatkozott magára, mint a herceg, aki az összeesküvő merénylők elől menekült.

Önkényes száműzetésében rengeteg támogató állt mögé. Miután hercegként visszatért a palotába, Mithridatész letartóztatta és bebörtönöztette az anyját, az öccsét és mindazokat, akiknek közük lehetett apja halálához. Néhány történet szerint kivégezték őket, mások szerint azonban a börtönben haltak meg.

Ambícióit remekül összefoglalja, hogy I. Dareiosz és Nagy Sándor leszármazottjának is vallotta magát, ám ez a mai napig vita tárgya a történészek között.

Minden mérgek királya

A római író, filozófus és hadvezér, idősebb Plinius “korának legnagyobb királyának” nevezte Mithridatészt. De beszámolt különös szokásáról is, ami a mérgezés elleni felkészülést jelentette, ugyanis naponta kis adag mérget ivott, hogy immunitást szerezzen.

Adrienne Mayor, az ókori tudományok történésze a History of Toxicology and Environmental Health című könyvében azt írja, hogy gyakorlatilag Mithridatész az első kísérleti toxikológus a különböző mérgekkel és ellenszerekkel kapcsolatos kiterjedt kutatásai miatt.

Apja miatt is valószínűleg annyira félt a méreg általi haláltól, hogy összegyűjtött egy botanikusokból, orvosokból és sámánokból álló csapatot, akik egy univerzális ellenszert igyekeztek létrehozni, amely megvédi őt minden mérgezéstől.