Nehéz ionok hagyják el a Vénusz felszínét, ráadásul iszonyatos sebességgel. Erre jutott a BepiColombo szonda, amely nemrég repült el a bolygó mellett Merkúr felé tartó útja során. A tudósok sem teljesen értik, hogy mi történik a Vénusszal, de lázasan kutatják a magyarázatot.
Miért nincs a Vénusznak légköre?
A space.com cikke szerint rengeteg gázmolekula hagyja el a Vénusz felszínét ionizált állapotban, többek között oxigén és szén is. A BepiColombo szonda adatai alapján, ha képesek megérteni azok pontos jelentését és a háttérben végbemenő folyamatokat, akkor a tudósok rekonstruálhatják a Vénusz egykori légkörének alakulását és akár a víz történetét is a bolygón.
A Földtől eltérően ugyanis a Vénusznak nincs saját mágneses tere, ami megvédi légkörét attól, hogy a napszél kisöpörje a világűrbe. Ennek elsődleges oka, hogy a bolygó magja sokkal hidegebb, mint a Földé.
Forrás: depositphotos.com
Ennek következtében pedig nem veszi körül olyan olvadt vas- és nikkelréteg, amelynek áramlása biztosítja a Föld körül az űrbe is kiterjedő mágneses teret. Emellett féken tartja a napszelet és többek között létrehozza a csodás sarki fényt is.
Ereszt a Vénusz, szöknek a molekulák
Mivel a Vénusznak nincs belső folyamatok által létrehozott légköre, ezért a Nap sugarai (és a csillag sokkal közelebb van hozzá, mint a Földhöz) telibe találják a világos oldalon. Ugyanakkor az atmoszférájában található atomokat e sugárzás feltölti, ionizálja, ami elektromos áramlásokat hoz létre és egy napsugárzástól függő, instabil mágneses teret indukál. Ez a mágneses tér gyorsíthatja az ionokat olyan sebességre, ami képes lehet legyőzni a gravitációt.
Ezen repült keresztül mintegy 90 percig a BepiColombo 2021-ben miközben a Merkúr felé tartott. E repülés adatait elemezték a tudósok és arra jutottak, hogy ionok távoznak a felszínről nagy sebességgel. Olyannyira naggyal, hogy a bolygó gravitációját is képesek legyőzni.
“Ezek nehéz ionok, melyek rendszerint lassan mozognak, úgyhogy még próbáljuk megérteni az itt zajló mechanizmust“, mondta Lina Hadid, a franciaországi Plazmafizikai Laboratórium kutatója, aki a mostani vizsgálatot vezette.
Ilyen a Vénusz “légköre”
A Vénusz légköre vastag, pokoli és nagyrészt szén-dioxid-dominálta. Van benne még nitrogén és néhány egyéb gáznyom is. A tudósok korábban azt gondolták, hogy oxigén csak a sötét oldalon van, de aztán találtak rá bizonyítékot a napfényes részen is. Ugyanakkor koncentrációja csökken a napsugárzás intenzitásának csökkenésével.
Forrás: depositphotos.com
A francia labor tudósai most a molekulavesztés pontos mechanizmusát próbálják megérteni, mert álláspontjuk szerint ez magyarázatot adhat majd arra is, hogy miképp veszítette el a Vénusz a felszínén található összes vizet.
A BepiColombo egyébként 2025 végén kell majd elérje a Merkúrt, miközben szondák tucatjait küldi az emberiség rövidesen a Vénusz vizsgálatára. Európa 2031-ben küldi az Envision-t a NASA DAVINCI-jával együtt.
Így hagyta el a Földet a BepiColombo:
Ez is érdekelhet Vénusz témában:
itt tudod támogatni az oldalunkat
