A maraton nem mindig volt 42 kilométer

Bármennyire is adja magát, a maratonfutás eredetét nem lehet a jól ismert görög csatával letudni.

Egy maraton 42,195 kilométer. Ez egy furcsán pontos szám, amely az IFLScience szerint úgy tűnik, nem felel meg egyetlen modern mérésnek sem. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan és miért lett ez a táv, rövid kocogást kell tennie az ókori Görögország történetén, az első újkori olimpián és a brit királyi családon.

A marathóni csata

A marathóni csata (i.e. 490.) a görög-perzsa háborúkban döntő ütközet volt, amelyben az athéniak egyetlen délután alatt visszaverték az első perzsa inváziót Görögország ellen, írja a Britannica enciklopédia. A tábornokok ugyanannyian szavaztak a támadás, illetve a várakozás mellett, és a döntetlent egy civil tisztviselő, Callimachus szakította meg, aki a támadás mellett döntött. A tábornokok közül négyen átadták parancsnokságukat Miltiadész athéni tábornoknak, így gyakorlatilag ő lett a főparancsnok.

A görögök nem remélhették, hogy szembeszállhatnak a perzsa lovasokkal a nyílt síkságon, de egy napra virradóra a görögök megtudták, hogy a lovasság átmenetileg hiányzik a perzsa táborból, mire Miltiadész általános támadást rendelt el a perzsa gyalogság ellen. Az ezt követő csatában 10 000 athéniből és 1000 plataiból álló kontingensét győzelemre vezette a 15 000 fős perzsa haderő felett azáltal, hogy a perzsák legjobb csapatait visszaszorította a központba, ahol befelé vették őket. -kerekező görög szárnyak.

Az első maratonfutó

A legenda szerint egy athéni hírvivőt küldtek Marathonból Athénba, körülbelül 40 km-re, és ott bejelentette a perzsa vereséget, mielőtt kimerültségbe belehalt. Ez a mese lett a modern maratoni verseny alapja. Hérodotosz szerint azonban egy képzett futót, Pheidippidészt küldtek Athénból Spártába a csata előtt, hogy segítséget kérjen a spártaiaktól. Állítólag körülbelül 240 km-t tett meg körülbelül két nap alatt.

Pheidippidész átadja a győzelem hírét Athénban. Forrás: Flickr/ Public Domain

A modern korban lett hagyomány

1896-ban Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát, és a szervezők az eseményt az ókori Görögország dicsőséges történelméhez igyekeztek visszavezetni. Pheidippidész történetét megidézve egy 40 kilométeres futóversenyt rendeztek be.

Az első maratonra 1896. április 10-én került sor, és a Spyridon Louis nevű görög vízszállító nyerte meg, aki 2 óra 58 perc 50 másodperc alatt teljesítette a versenyt.

A maraton hosszát akkor még hivatalosan nem írták elő, így a következő két évtizedben volt némi eltérés. Az 1900-as párizsi olimpiai maraton 40,2 kilométert jelentett, míg az 1904-es St. Louis-i olimpiai maraton 39,9 kilométert.

A királyi család is közbeszólt

A dolgok 1908-ban megváltoztak, amikor az olimpiai játékok Londonba kerültek. VII. Edward király és Alexandra királynő, valamint a walesi herceg és hercegnő állítólag azt akarta biztosítani, hogy a királyi gyerekek a Windsori kastély óvoda ablakából lássák a verseny kezdetét. Ennek eléréséhez egy plusz mérföldet és még egy kicsit hozzáadtak.

„A maratoni táv 40 kilométerről 42 kilométerre nőtt, így a királyi család mind a verseny kezdetét a Windsori kastélyban, mind a célt a White City Stadionon belüli királyi boxból nézhette. Ez okozta a megnövelt távolságot” – mondta Paul Clerici újságíró és történész, aki sokat írt a bostoni maratonról a Boston University News Service-nek.

Valószínűleg csak mese

Néhány történész azonban kétségbe vonja ezt a mesét. David Davis, az 1908-as olimpiai maratonról szóló, Showdown at Shepherd’s Bush című könyv szerzője 2012-ben a New York Timesnak nyilatkozott: „A királyi család nem követelte, hogy az ablak alatt induljanak el.”

Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az 1908-as olimpia precedenst teremtett. 1921-ben a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség hivatalosan is meghatározta a modern 42,195 kilométeres standard távot a maratonra, nyilvánvalóan az 1908-as londoni maratonra hivatkozva.

Ez is érdekelhet:

• Világsztár labdarúgók, akik sosem kaptak Aranylabdát – 1. rész
• A történelem leghosszabb maratonja, amit 54 évbe telt lefutni