• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Kanyó Ferenc Kanyó Ferenc · 2024.04.23.
· Kult+Múlt

A nyugdíj a háború és az államosítás áldozata lett

Az, hogy manapság az embernek idős korában nyugdíj jár, természetesnek tűnik. Ahogy az is, hogy a nyugdíjrendszer már évtizedek óta problémákkal küszködik és nehezen megoldható feladatok elé állítja a mindenkori magyar politikai vezetést. Ezek a problémák jórészt a második világháborút követő államosítás eredményei. De miként műkdött a nyugdíj és a nyugdíjrendszer az államosítás előtt? Egyáltalán mivel indokolták az államosítást?

A nyugdíj elterjedése Magyarországon

Az iparosodás előtti társadalmakban a nyugdíj intézménye nem létezett. Amennyiben megérték az idősebb kort, a család feladatává vált a betevő falat biztosítása az idősebb családtagoknak. Ám Magyarországon is létezett az idősek falu szélére vagy határába történő száműzése arra az esetre, ha erre nem maradt elegendő erőforrás.

A középkorban a városokban figyelhetjük meg a céheknél, hogy a tagok kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy gondoskodnak betegség vagy haláleset esetén a társukról, vagy az özvegyről és a gyermekekről, valamint a temetkezésről.

Budapesti Kereskedelmi Nyugdij és Betegápoló Egyesület alapszabálya (Manda)

Eleinte az, amit ma betegbiztosításnak hívunk, nem vált el a nyugdíj fizetésétől. Az első társaság, amely biztosítást végzett ezen a téren, 1846-ban alakult Buda-Pesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület néven. (Még német nyelven). Érdekes módon azonban, míg a betegbiztosítás gyorsan elteredt hazánkban, a nyugdíj terén a változás lassabbnak bizonyult.

Az Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkant Pénztár 1870-ben alakult, a munkásság egyik fő segélyező egylete volt, fénykorában 60 ezer fősre duzzadt a létszáma. Ám 1888-tól már állami segítségre szorult, mert a bevételei nem fedezték a kiadásokat.

A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egylete 1892-ben alakult meg, bár a működését a megfelelő engedélyek híján később kezdte meg. Az önsegélyező pénztárakkal szemben kezdetben nagy volt a bizalmatlanság is, hiszen sokan nem hittek a kölcsönös segélyezésben. Már akkor is elterjedt véleménynek számított, hogy ez alapvetően az állam feladata kellene, hogy legyen.

Ez az egyesület még évekig társadalmi munkában működött és csak később kezdett el fizetést adni az alkalmazottainak. 1917-re a taglétszám majdnem elérte a 200 ezer főt. A tagoknak legalább 14 évesnek kellett lennie, a rendszeres járadék pedig negyven év tagság után járt.

Két háború között

Az első világháború azonban nagy megrázkódtatást jelentett a pénztáraknak. Az egyik nagy problémát az infláció jelentette, mivel a pengőben tartott vagyonelemek értéküket veszítették. Számos társaság került nehéz helyzetbe, így a társadalombiztosítás helyzete rendezésre szorult. Ez végül 1928-ban született meg. Akkor létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet (rövidítve: OTI).

Az Országos Társadalombiztosító Intézet egykori székháza a budapesti Fiumei úton (Wikipédia)

Ez lett a központi szervezet, emellett létrehozták a Magánalkalmazottak Biztosító Egyletét (MABI). Ennek a jogi elődje a korábban már említett Buda-Pesti Kereskedelmi Nyugdíj és Betegápoló Egyesület volt. Az új keretek között önálló társaságok is működhettek, de csak azok, amelyeket nevesített a törvény szövege. (Több iparág esetében megmaradtak a társaságok, így például a Magyar Nemzeti Bank esetében is). Komoly hátrányt jelentett, hogy a mezőgazdasági dolgozókra mindez nem vonatkozott. Ennek a szabályozására csak 1938-ban került sor.

Az új rendszer nem működött zökkenőmentesen, mert 1929-ben, amikor elindult, kitört a gazdasági világválság. A költségvetésnek a törvény értelmében évekig meghatározott összeggel kellett volna kiegészítenie az OTI és a MABI működését, ám ezt nem tette meg. A két szervezet ezekben az években veszteségesen működött, ám amikor a gazdaság helyrerázódott, nyereséget tudtak felmutatni.

A munkáltatók és munkavállalók befizetéseit ugyanis befektették. Ezek egy része ingatlanokba került, amelyeknek a bérlői folyamatos jövedelmet biztosítottak a kifizetések fedezésére. Egy részüket pedig részvényekbe fektették. Amikor azonban kitört a második világháború, az így felhalmozott vagyon túlságosan vonzóvá vált a hadi kiadások miatt nehézségekkel küszködő magyar államnak. 1944-ben a Sztójay-kormány végül úgy döntött, hogy az itt meglévő tartalékokat fegyverkezésre fordítja.

Nyugdíj és államosítás

A második világháború katasztrofális következményekkel járt. Az intézetek kezében lévő értékpapírállomány jelentős része megsemmisült. Az aranytartalékokra általában a szovjetek tették rá a kezüket. Az ingatlanok jelentős része megsemmisült vagy súlyosan károsodott, a meglévő vagyon pedig ekkor már elégtelennek bizonyult a helyreállító beruházásokhoz.

Ugyan az infláció némileg “segítette” a kifizetéseket, hiszen egyre kevesebbet ért a juttatás, amit teljesíteni kellett, ám a pénznem lecserélése a forintra a két évtizeddel korábbi értékvesztéshez hasonló veszteséget okozott. A háborús viszonyok között a járulékfizetés is elmaradt a korábbiaktól.

Veres Péter, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád egy május 1-i ünnepségen (Wikipédia)

Megindult az államosítás folyamata is a különböző szektorokban. A magánvállalatok egyre nagyobb hányada került állami kézbe. Ez értelemszerűen azt jelentette, hogy a fedezetül szolgáló részvények megszűntek fedezetként szolgálni. Hasonló folyamat játszódott le az ingatlanok terén. Az állam lényegében felszámolta a magánkézben lévő ingatlanpiacot, így azok nem biztosítottak elegendő bevételt.

Végül 1947. január 1-én kezdődött el a mai napig is meglévő felosztó-kirovó rendszer, amely az aktuális befizetéseket osztja szét a nyugdíjasok között.

Egyéni szinten ekkor szűntek meg a névre szóló számlák is. 1948-ban a MABI-t beolvasztották az OTI-ba, és így jártak a még meglévő szervezetek is. 1950-ben az Országos Nyugdíjintézet vette át a folyósítás feladatát. Az OTI még egy egy évig működött, utána megmaradt vagyonelemeit a jogutód SZTK-ba olvasztották be.

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
nyugdíj történelem
Megosztás

Comments are closed.

Kapcsolódó cikkek

mohácsi csata emlékhelye 2025 beszámoló
2025.08.29.

499 éve történt: a mohácsi csata emlékhelye ma – emlékezés és kritika


Olvasson tovább
abu dhabi kereszténység_borító
2025.08.26.

Újraírhatja a kereszténység történelmét ez az 1400 éves kereszt


Olvasson tovább
Mohácsi vész csata I.Szulejmán szultán I.Károly francia király levele
2025.08.23.

Miért maradtak magukra a magyarok Mohácsnál?


Olvasson tovább
Kádár János
2025.08.23.

Kádár-titkok: Brezsnyev visszacsatolta volna Erdélyt Magyarországhoz?


Olvasson tovább

Érdemes elolvasni

rkk_336x280px
stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Holnap iskolakezdés: Hosszabb tanévre és közlekedési káoszra készülhetnek az érintettek

Holnap iskolakezdés: Hosszabb tanévre és közlekedési káoszra készülhetnek az érintettek

Tovább olvasok
Száz éve nem volt ilyen Budapesten: mérföldkőhöz ért a gigaberuházás

Száz éve nem volt ilyen Budapesten: mérföldkőhöz ért a gigaberuházás

Tovább olvasok
Ez a top 5 hazai úti cél, amit idén nem érdemes kihagyni!

Ez a top 5 hazai úti cél, amit idén nem érdemes kihagyni!

Tovább olvasok
Többmilliárdos közbeszerzést nyert az Ikarus: magyar–kínai trolibuszok érkezhetnek Budapestre

Többmilliárdos közbeszerzést nyert az Ikarus: magyar–kínai trolibuszok érkezhetnek Budapestre

Tovább olvasok
<b>Hoppá: a húsfogyasztás nagyon hasznos a rák ellen az új kutatás szerint</b>

Hoppá: a húsfogyasztás nagyon hasznos a rák ellen az új kutatás szerint

Tovább olvasok
Ítéletidő pillanatok alatt: Csak Budapesten 80-szor riasztották a tűzoltókat

Ítéletidő pillanatok alatt: Csak Budapesten 80-szor riasztották a tűzoltókat

Tovább olvasok
Számos népszerű járatot szüntet meg a Wizz Air

Számos népszerű járatot szüntet meg a Wizz Air

Tovább olvasok
Agyonlőtték az ukrán parlament volt elnökét

Agyonlőtték az ukrán parlament volt elnökét

Tovább olvasok
Jövőre újra drágulnak az autópálya-matricák, ennyibe fognak kerülni

Jövőre újra drágulnak az autópálya-matricák, ennyibe fognak kerülni

Tovább olvasok
Senki nincs biztonságban? Több száz vendégmunkást bocsát el egy hazai akkugyár

Senki nincs biztonságban? Több száz vendégmunkást bocsát el egy hazai akkugyár

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4