Óriási lávatavat találtak a Jupiter legvadabb holdján
A NASA Juno űrszondája a közelmúltban két alkalommal is 1500 kilométeres közelségbe került a Jupiter Io nevű holdjával. Ez már elég közel van ahhoz, hogy új részleteket fedezzen fel a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb objektumának számító hold felszínéről.
Hihetetlenül szélsőséges a Jupiter holdja
A Universe Today beszámolója szerint a Juno nemcsak a vulkáni tevékenységet örökítette meg, az adatokból ugyanis a tudósok egy vizuális animációt is tudtak készíteni, amely megmutatja, hogyan nézne ki az Io 200 km hosszú Loki Patera nevű lávatava, ha közelebb mehetnénk hozzá.
A forró lávával szegélyezett magmató közepén még szigetek is vannak, a tó felszíne pedig tükörsima, akár az obszidián. “Az Io tele van vulkánokkal, és néhányat közülük működés közben is lencsevégre kaptunk” – mondta Scott Bolton, a Juno űrszonda vezető kutatója.
A Jupiter és az Io. Selden/Wikimedia
“Hihetetlenül részletesen láthatjuk ezeket a nagyon extrém szigeteket egy potenciálisan forró lávával szegélyezett tó közepén. A műszereink által rögzített tükörreflexiók azt sugallják, hogy az Io felszínének egyes részei olyan simák, mint az üveg. Hasonló lehet a földi, vulkanikusan keletkezett obszidiánüveghez.”
Képzeljük el, hogy egy ilyen tó partján állunk. A hatalmas méretű magmató már önmagában elképesztő látvány, de aztán felnéznénk, és látnánk, hogy az égbolt egy nagy hányadát maga a Jupiter tenné ki.
Az Io a Föld és a Hold méreteivel összehasonlítva. Fotó: NASA / SwRI / MSSS / Jason Perry
A Juno 2023 decemberében és 2024 februárjában is nagyon közel suhant el az Io mellett. A JunoCam kamera képei között szerepeltek az első közeli felvételek a hold északi szélességeiről.
A tudósoknak már akkor az volt a benyomásuk, hogy az Io úgy néz ki, mint egy forró pizza mióta a Voyager 1 1979 márciusában átrepült a Jupiter-rendszeren.
A foltos és színes felszín a vulkanikus tevékenység gyümölcse, a felszínen több száz tűzhányó alakítja ki a legkülönfélébb vonásokat. A lávafolyamok és hatalmas kürtők a felszínen mindenféle színben pompáznak, a vöröstől a narancssárgán át a feketéig.
A lávafolyamok közül rengeteg több száz kilométer hosszan húzódik. Ebbe pedig elég elképesztő belegondolni, tekintve, hogy az Io átmérője csak kicsivel nagyobb, mint a Holdé.
A Juno tudósainak sikerült újraalkotniuk az Io egy másik látványos jellegzetességét is, egy, a felszínből kiálló tüskés képződményt, amelyet csak úgy hívnak, A meredek. Ez a képződmény 5-7 km magas, és egyelőre nem igazán tudjuk, hogy milyen vulkáni tevékenység hozhatott létre ilyen lenyűgöző domborzati formát.
Ha már a vulkanikus tevékenységnél tartunk, két nemrégiben megjelent tanulmány is megdöbbentő következtetésre jutott az Ióval kapcsolatban: ez a hold a Naprendszer hajnala óta kitöréseket produkál.
Érdemes elolvasni:
