A fehérorosz börtönök kegyetlenségeit vécépapíron írta meg a 38 éves nő
A fehérorosz köztársasági elnök, Lukasenko 2020-as újraválasztása kapcsán meginduló tüntetések kapcsán több mint 35 ezer embert tartóztattak le. Sokakat megvertek, mások közellenségnek bélyegezve kénytelenek voltak az országot is elhagyni. Rengetegen börtönbe is kerültek.
Ennek a letartóztatáshullámnak esett áldozatul Kacjarina Novikava, aki a börtöni körülményekről nem mindennapi módon számolt be: egy darab vécépapírra kellett leírnia a mondandóját, csak így tudták kicsempészni – írta meg a Guardian. A megpróbáltatásai történetét a független fehérorosz médián keresztül kerültek napvilágra.
Alexandr Lukasenko, fehérorosz köztársasági elnök
Forrás: Wikimedia Commons
Embertelen körülmények
A 38 éves Novikavát januárban ítélték hat és fél év börtönbüntetésre. Még az előző év júniusában tartóztatták le, a vallatása során verték, több alkalommal is, a fejét is ütötték. Az ellenzéki tüntetéseken részt vevő nőt gyűlölet szításával és egy belügyminisztériumi dolgozó munkájának akadályozásával vádolták.
A megpróbáltatások azonban a nő elítélése után sem értek véget. Amikor a verések hatására az állapota rosszabbra fordult, nem kapott ellátást. Sérüléseit ugyan gondosan dokumentálták, de nem kapta meg a szükséges orvosi kezelést. A leveleket szinte sosem kapják kézhez, még a rajzokat sem engedélyezik. A hatóságok mindent megtesznek, hogy teljesen elvágják őket a külvilágtól.
A foglyok nagy részét magánzárkában tartják, de Novikava állítólag Marina Zolotavával került egy cellába, aki az ország legnagyobb független médiumánál volt főszerkesztő, és 12 év börtönre ítélték.
Novikava azonban csak egy a politikai foglyok százaiból, akik áldozatul estek a Lukasenko-féle rendszerben. A fehérorosz Vjaszna Jogvédő Központ szerint a körülményeket az ENSZ bizottságának mindenképpen vizsgálnia kellene.
2020-as fehérorosz tüntetés Baranovicsiben
Forrás: Wikimedia Commons
A fehérorosz politikai foglyok helyzete
Az utóbbi években több jelentős fehérorosz politikus került hasonló körülmények között börönbe, akikről már több mint egy éve nem hallani hírt. A legutóbbi adatok szerint a politikai fogjok száma meghaladja az 1300-at, és többek közt egyikük a béke Nobel-díjas emberjogi aktivista Alesz Viktaravics Bjaljacki, akit csempészet vádjával csuktak le – írta meg a BBC.
1996-ban Bjaljacki volt egyébként a Vjaszna alapítója, már akkor is a Lukasenko-rendszer túlkapásai ellen fellépve. Felesége elmondása szerint a férfit teljes elszigeteltségben tartják fogva, ahol még orvosokhoz sincsen hozzáférése.
Tavaly év végén az Associated Press is hasonló körülményekről tudósított. Egy frissen szabadult emberjogi aktivista, Leonyid Szudalenka elmondása szerint sokuknak a családi látogatásokat, telefonhívásokat és a csomagfogadást sem engedélyezték, a politikai foglyokat rendszeresen megalázták.
A férfit a börtönben érte a COVID-járvány is, amibe kishíján belehalt. Húsz napon keresztül küzdött a betegséggel, élet és halál között, de meg se vizsgálták. Ahogy Szudalenka is megjegyezte, a körülmények felérnek az emberkínzással. Az aktivista szabadulása után Litvániába menekült. Sokan azonban nem ilyen szerencsések és egy idő után egyszerűen elvesznek a rendszerben.
Ezt is érdemes elolvasni:
Az orosz hiperszonikus rakéták 5 perc alatt elérnék Kijevet
Hogy kerültek Németországba az állítólag oroszok által elrabolt ukrán gyerekek?
