Így került át a London Bridge az Egyesült Államokba

Forrás: Wikimedia Commons

A Temzén átívelő London Bridge ugyanúgy összeforrt Anglia történetével, mint a Buckingham palota vagy a Big Ben. Gyerekdalok szólnak róla, sőt a II. Erzsébet királynő halálát követő protokollt is a erről nevezték el. A híd története azonban még így is régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk, majdnem kétezer évre.

A London Bridge-hez tehát már csak a múltja miatt is számtalan történet és érdekesség kötődik. Az egyik legkülönösebb azonban az, amikor az Egyesült Államokba, azon belül Arizonába került – ezt a történetet idézte fel az Ancient Origins.

A London Bridge története

Furcsának tűnhet elsőre, de a London Bridge igazából nem egy konkrét hidat takar, hanem legalább hármat. Már a rómaiak idején létezhetett egy fából és agyagból készült konstrukció, ami a Temzén való átkelést szolgálta, ez azonban még nem annyira tekinthető tényleges “inkarnációnak”. Értelemszerűen a folyón való átkelés a városban mindig is kulcsfontosságú volt.

Az első igazi kőhíd, az Old London Bridge 1209-ben épült fel, ami többek közt a rajta található rengeteg épület, üzlet és ház kapcsán vált híressé – erről nemrég mi is írtunk. Ez a híd több mint hatszáz évig állt, egyedüliként a városban. A 19. századra azonban már világossá vált, hogy a kőszerkezetet nem lehet sokkal tovább fenntartani. A híd alja ugyanis annyira masszív volt, hogy szinte gátként funkcionált a folyón, a meder nyolcvan százalékát kitöltve. Ezenkívül London népességének növekvésével is számolni kellett.

Az Old London Bridge a 17. században
Forrás: Wikimedia Commons

Az új hidat 1831-ben építtették fel, és ez volt az, ami aztán később Amerikában talált új otthonra, de ez csak egy bő évszázaddal később következett be. A viktoriánus korban a New London Bridge a város fejlettségének és jómódúságának szimbólumává vált.

Amerikai vevő

A fordulópont a hatvanas években érkezett el, amikor főleg az autós közlekedés elterjedése miatt úgy döntöttek, ideje ismét lecserélni a hídszerkezezet egy modernebbre. A régit meghirdették eladásra, és az emberek legnagyobb meglepetésére akadt is rá vevő az amerikai Robert P. McCulloch személyében.

McCulloch egyébként sokoldalú vállalkozó volt, aki többek közt láncfűrészekkel alapozta meg a vagyonát, de olajkitermelésbe és légiközlekedésbe is fektetett. Abban az időben éppen valami különlegességet keresett az újdonsült, arizonai birtokára, hogy látogatókat csábítson az egyébként viszonylag elhagyatott településre. A London Bridge tehát kapóra jött neki, és érthető okokból nem is akadt nagyon rivális vevő. Ez az egész egyébként az üzletember 2,46 millió dollárjába került.

London Bridge-tábla Amerikában
Forrás: Wikimedia Commons

A hidat kőről kőre lebontották, hogy át tudják szállítani az Atlanti-óceánon az arizonai sivatagba, ahol aztán három év kellett ahhoz, hogy újra felépítsék. A vázát ugyan átalakították, de a borítása a régi maradt és a helyi Lake Havasun kialakított mesterséges csatorna fölé került. Hivatalosan 1971-ben avatták fel, és azóta óriási látványossággá vált. Ahogy az Arizona Highways írásából is kiderült, számtalan ünnepséget és rendezvényt szerveznek a hídon és a híd körül minden évben.

Az angolok persze ezzel párhuzamosan elkezdték a londoni építkezéseket, de ez már messze nem keltett akkora visszhangot. A Londonban található verziót 1968 és 1972 között építették és II. Erzsébet királynő nyitotta meg 1973-ban, azonban közel sem érhetett fel a mára már sokkal ikonikusabbá vált Tower Bridge-hez.