A legmélyebb lyuk a Földön- Ezért temették be a “pokol kapuját”

Hogy függ össze a világ legmélyebb lyuka és a hidegháború? Már az iskolában megtanultuk, hogy a Mariana-árok a föld legmélyebb pontja, a maga 11,000 méteres mélységével. Ez tulajdonképpen igaz is, kivéve, ha figyelembe vesszük a mesterséges fúrásokat is – ebben az esetben a szovjetek viszik a prímet.

A 20. századi szovjet-amerikai rivalizálásról elsősorban az űrverseny vagy az atomprogram jut eszünkbe, de természetesen a verseny ennél jóval több fronton zajlott. Ezek közé tartott az is, hogy ki ér el először a Föld belsejéhez. A legközelebb a szovjetek jutottak, több mint 12 ezer méter mélyre, de azóta nem haladtak tovább, sőt az egészet betemették – ennek a történetét idézi fel a Unilad.

A legmélyebb lyuk paraméterei

A szovjetek 1970-ben a Kola-félszigeten kezdtek fúrásba, a végső, 12,262 méteres mélységet pedig 1984-ben érték el. Egy ilyen elképesztő szám után joggal feltételezhetnénk, hogy a lyuk széltében is viszonylag méretes, de a valóság ennek épp az ellenkezője. A lyuk átmérője körülbelül akkora, mint egy hétköznapi lapos tányéré. A ma már egy vasfedéllel lefedett járat láttán tehát semmi nem utal arra, hogy a fedél alatt a Föld legmélyebb lyuka rejtőzik.

A fúrótorony
Forrás: Wikimedia Commons

Ami kiderült

Természetesen a Föld középpontjának elérése nem kizárólag egy értelmetlen versengés tárgyát képezte. A tudósok a Föld rétegeit és azon belül földkérget akarták tanulmányozni A legnagyobb meglepetést az okozta, amikor a szovjetek vizet találtak, de nem ez volt az egyetlen dolog a mélyben.

A vízen kívül a felsőbb rétegben, körülbelül egy kilométer mélyen, rezet, magnetitet és nikkelt is találtak, három kilométernél pedig a Holdról hozott mintához hasonló kőzetet – veszi számba az Orion Magazine.

A víz felfedezése egyébként azért volt különösen hihetetlen a nyugati kutatók számára, mert egészen addig meg voltak győződve arról, hogy 5 km mélyen a kéreg olyan vastag, hogy a víz nem képes áthatolni rajta- árulta el Uli Harms, aki maga is egy ilyen fúráson dolgozott, csak éppen a német változaton.

A kola-félszigeti terület
Forrás: Wikimedia Commons

Miért hagyták abba?

A legmélyebb lyuk kifúrása tehát mégsem volt hiábavaló, bár az eredeti célt nem sikerült teljesíteni. A tudósok egészen át akartak fúrni a földkérgen, de még így is csak az 1/3-áig jutottak. A lyuk mélyén azonban olyan magas volt a hőmérséklet (körülbelül 180 fok), hogy egyszerűen képtelenek voltak tovább haladni, nem volt rá eszköz. Abban, hogy a fúrólyuk teljesen lekerült a napirendről, valószínűleg a 80-as évek végén megkezdődő politikai destabilizáció is szerepet játszhatott.

A pokol bejárata

Az elhagyatott lyukból egy idő után furcsa hangok hallatszottak, így keresztelték el a “pokol bejáratának”. Azt beszélték, hogy ezek a hangok a pokolban szenvedők sikolyai – derül ki a Daily Star írásából. Az erről szóló hírek még a nyugati világot is elérték – a kilencvenes éveken több lapban is jelent meg cikk a témáról.

A pokoli hőségen kívül azonban más veszélytől nem kellett tartani, hiszen azóta kiderült, hogy a többi eredménnyel ellentétben a hangoknak semmi közük nincsen a projekthez. Az akkoriban terjedő felvétel készítői egy olasz horrorfilm és a New York-i metró hangját keverték a hátborzongató végeredményért.

A legmélyebb lyuk a Földön ma már csupán turistalátványosság.

A legmélyebb lyuk fedele 2022-ben, megtisztítva
Forrás: Wikimedia Commons

Ezeket is érdemes elolvasni:

Az űr fontosabb lehet a földi élethez, mint gondoltuk

A Szovjetunió félbevágott városában nem olyan volt az élet, mint amilyennek gondolnád