Forgalmi dugók lehetnek a galaxisok fekete lyukai körül
Majdnem minden galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található. A hatalmas objektumok többsége nyugodt életet él. De amikor egy akkréciós korong veszi őket körül és nyújt nekik tálcán rengeteg “táplálékot”, arra soha nem mondanak nemet.
Ezen a korongon belül ráadásul sokkal kisebb fekete lyukak kölcsönhatásba léphetnek egymással, és még az is lehet, hogy forgalmi dugókba is keveredhetnek.
Fekete lyuk körút
A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban megjelent új tanulmány célja, hogy megértsük, milyen környezet uralkodik ezekben az akkréciós korongokban. Illetve az, hogy ezek kedvezhetnek vagy nem kedvezhetnek a csillagméretű fekete lyukak közötti ütközéseknek.
A korongokban lévő gáz és ezek a fekete lyukak érdekes módon lépnek kölcsönhatásba egymással, ami miatt ezek a rendkívül sűrű objektumok bizonyos zónák felé vándorolnak.
A kutatók ezeket a kereszteződéseket “áramlati csapdáknak” nevezik. Itt történnek ezeknek a sötét veszedelmeknek a forgalmi dugói. Ahogy nő az objektumok száma ezekben a régiókban, úgy nő az ütközések esélye is, adta hírül az IFLScience.
Ezek a csapdák azonban meglehetősen érzékenyek a szupermasszív példányok tulajdonságaira, a legaktívabbaknál pedig nem is valószínű, hogy vannak ilyen csapdák.
“Megnéztük, hogy mennyi és hol lenne ezekből a forgalmas kereszteződésekből. A termikus hatások döntő szerepet játszanak ebben a folyamatban, befolyásolják az áramlati csapdák helyét és stabilitását” – mondta Dr. Evgeni Grishin, a Monash Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
“Ennek egyik következménye, hogy nem látunk áramlati csapdákat nagy luminozitású aktív galaxisokban.”
A szupermasszív példányok és akkréciós korongjaik rengeteg témát szolgáltattak már az asztrofizikusoknak. Gyakran olyan fényesek, mint a galaxis, ami körülveszi őket, ami miatt aktív galaktikus magok (active galactic nucleus, AGN) néven emlegetik őket.
De nem csak fényesek, hanem aktívan alakítják a galaxisok fejlődését. Így ha megfejtjük szerkezetük bonyolult részleteit, az segíthet megérteni, hogy milyen hatással lehetnek távolabbi galaxisokra.
A legkisebb is számít
Nem csak a nagy fekete lyukakról van szó. A kicsik is épp ugyanolyan fontosak a kutatás szempontjából. A gravitációshullám-csillagászat jelenleg a csillagméretűek ütközéseire a legkíváncsibb, és a kutatók szerint hihetetlenül izgalmas olyan környezeteket találni, ahol ezek gyakrabban fordulhatnak elő.
“E jelentős eredmények ellenére a fekete lyukak és az őket körülvevő környezet fizikájáról továbbra is sok minden ismeretlen” – magyarázta tovább Dr. Grishin.
“Nagyon örülünk az eredményeknek, és most egy lépéssel közelebb kerültünk annak felfedezéséhez, hogy hol és hogyan egyesülnek a fekete lyukak a galaktikus magokban. A gravitációshullám-csillagászat és az aktív galaktikus magok kutatásának jövője rendkívül ígéretes.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Hubble és a JWST megerősítette: fogalmunk sincs, hogyan tágul a világegyetem
Ilyen fát még nem láttál – káposztadíszek a Vecsési fenyőn
Mi történne egy közeli csillagrobbanáskor a Földdel?
Meglepő modellváltás: gazdasági társasághoz kerül a BME
6 európai karácsonyi vásár, ahová néhány óra alatt eljuthatsz Budapestről
Moszkvában bújtatja bukott szövetségesét Putyin