A csillagászok is meglepődtek azon, mi történik a Plútó légkörével

A Plútót tanulmányozni mindig is nagy kihívás volt, mivel pályája nagy része a Neptunuszén túl, a Kuiper-övben helyezkedik el.

Az IFLScience szerint azon túl, hogy szondát küldünk a bolygóhoz, ahogy a NASA 2015-ben meg is tette, a törpebolygó légkörének tanulmányozásához nagyrészt a csillagfedésekre hagyatkozunk, amikor a törpebolygó a mi szemszögünkből nézve egy fényes csillag előtt halad el.

Furcsa felfedezés a Plútón

Illusztráció: Wikimedia Commons/NASA/RomanTkachenko

“A légkörrel rendelkező objektumok esetében a fénytörés alapvető szerepet játszik az ilyen események során megfigyelhető fényáram-csökkenések és aureolák magyarázatában”

– magyarázza Bruno Sicardy csillagász a Comptes Rendus Physique című folyóiratban. “Ez a jelenség felhasználható a légkör kulcsfontosságú paramétereinek megfejtéséhéz, mint például a sűrűség-, nyomás- és hőmérsékleti profilok.”

A Plútó 248 év alatt kerüli meg a Napot, tehát egy teljes kört sem tehetett meg felfedezése óta bolygóként, mielőtt 2006-ban elvették tőle ezt a címet.

Naptól való távolsága 49,3 és 30 csillagászati egység (AU) között változik. 1 AU az átlagos távolság a Föld és a Nap között.

A Naptól legtávolabb eső pontján az átlaghőmérséklet akár -233 °C-ra is csökkenhet, míg a legközelebbi pontján a kánikula -223 °C is lehet. Ez a hőmérsékletváltozás természetesen hatással van a bolygó légkörére is.

“Amikor a Plútó közel kerül a Naphoz, a felszíni jegei szublimálódnak (közvetlenül szilárdból gázzá alakulnak) és felemelkednek, hogy átmenetileg vékony légkört alkossanak” – magyarázza a NASA.

A Pluto pályájának egy részében a Neptunuszén belülre is helyezkedik. NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute/Alex Parker/Wikimedia

“A Plútó alacsony gravitációja (a Földének mintegy 6 százaléka) miatt a légkör sokkal kiterjedtebb magasságban van, mint bolygónk légköre. A Plútó sokkal hidegebbé válik az évnek abban a részében, amikor a Naptól távolabb halad. Ebben az időszakban a bolygó légkörének nagy része megfagyhat, és hó formájában a felszínre hullhat.”

Ez már egy ideje ismert a tudósok körében. A Plútó 1979 és 1999 között volt a legközelebb a Naphoz, – közelebb volt hozzá, mint a Neptunusz – azóta pedig egyre csak távolodik, így pedig arra számítottak, hogy a légköre elkezd összehúzódni.

A megfigyelések azonban 2018-ig azt mutatták, hogy a felszíni nyomás és a légköri sűrűség növekedett, amit a tudósok a “termikus tehetetlenség” nevű jelenségnek tudnak be.

“Ennek analógiája az, ahogyan a Nap felmelegíti a homokot a tengerparton” – mondta a Southwest Research Institute munkatársa, Dr. Leslie Young egy 2021-es nyilatkozatában.

“A napfény délben a legintenzívebb, de a homok ezután a délután folyamán tovább szívja magába a hőt, így késő délután a legmelegebb.

A Plútó légkörének folyamatos fennmaradása arra utal, hogy a Plútó felszínén lévő nitrogénjég-tartalékokat a felszín alatt tárolt hő tartotta melegen. Az új adatok azt sugallják, hogy kezdenek lehűlni.”

Érdemes elolvasni:

• A Föld holdja a Jupiter miatt alakulhatott ki
• A Holdon lehetnek életre alkalmas barlangok?