Így menne rá az egészséged az űrutazásra
Az első űr-biobank több ezer vér- és szövetminta, valamint orvosi információk gyűjteménye, amelyeket több űrmisszió során gyűjtöttek. Ennek létrejöttével többet tudhatunk meg arról, hogy az űrrepülés hogyan befolyásolja az űrhajósok egészségét.
A mintavételekbe beletartozik természetesen a Nemzetközi Űrállomásra irányuló küldetések, valamint az első tisztán civil űrrepülés, a SpaceX Inspiration4, amely 2021-ben négy, nem kormányzati kiképzésben részesült űrhajóst vitt három napra az űrbe.
A Space Omics and Medical Atlas (SOMA) elnevezésű forrás részletes orvosi adatokat tartalmaz például a DNS-károsodásról, valamint az emberek génaktivitásának és immunrendszerének változásáról, amelyeket együttesen biomarkerekként ismerünk.
Nem egészséges az űrben töltött idő
Az űrrepülésről köztudott, hogy egészségügyi kockázatokat rejt magában, írja a New Scientist.
Az űrhajósok például a gravitáció hiánya miatt veszítenek csontsűrűségükből és izomtömegükből, és úgy tűnik, hogy az űrben a magasabb sugárzási szintek sejt- és DNS-károsodást okoznak, amelyeknek számos hatása van a szervezetre.
Ezek lehetnek az okai annak, hogy az űrhajósok későbbi életük során nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, de egyesek látásromlást is tapasztaltak az űrben töltött idő után.
Az űrhajósok orvosi adatainak következetes összegyűjtése segít a kutatóknak jobban megérteni ezeket a változásokat, és potenciálisan módot találni ezek enyhítésére, magyarázza Christopher Mason, a New York-i Weill Cornell Medicine munkatársa, aki segített a biobank összeállításában.
„A biomarkerek nem mindig eredményeznek semmi olyat, ami klinikailag értelmezhető, de ez egy jó módja annak, hogy elkezdjük megérteni, hogyan hat ránk ez az egyedülálló környezet” – mondja Damian Bailey, az Egyesült Királyságban működő Dél-walesi Egyetem munkatársa.
Az Inspiration4 misszió egyik tanulsága, hogy annak ellenére, hogy az űrhajósok számos biomarker-változást tapasztaltak, a legtöbb mérés a Földre való visszatérésük után néhány hónapon belül visszaállt a normális szintre.
Ez arra utal, hogy a civilek űrbe küldése nem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a hivatásos űrhajósoké – mondja Mason. „Ahelyett, hogy az emberek évtizedekig edzenének, hogy elindulhassanak, elkezdhetnénk valóban megnyitni az űrt egyre több ember előtt”.
A két férfi és két nő által vezetett Inspiration4 eredményei azt is sugallják, hogy a génaktivitás változásai a nőknél gyorsabban normalizálódtak. Mason szerint ez azért lehet, mert a nők szervezetének képesnek kell lennie arra, hogy megbirkózzon egy esetleges terhességgel.
„Ha képesek elviselni a fiziológiában és a folyadékdinamikában bekövetkező nagy változásokat, az nagyszerű lehet ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni a terhességet, de akár az űrrepüléssel járó stresszt is.”
Érdemes elolvasni:
