9 ezer éves kőből készült maszkot találtak régészek

Egy ritka, neolitikumból származó kőmaszkot mutatott be a jeruzsálemi Izrael Múzeum.

A maszkot az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) rablás elleni osztálya szerezte meg, és további tanulmányozás céljából átadta azt az illetékeseknek. Az IAA sajtóközleménye szerint a maszk sárga-rózsaszínű mészkőből készült, és a neolitikumban, körülbelül 9 ezer évvel ezelőtt készült.

Ronit Lupo, az IAA munkatársa elmondta a Heritage Daily-nek, hogy „a maszk kialakítása tökéletes és szimmetrikus arcvonásokkal, egyenletes formájú arccsontokkal, lenyűgöző orral és a fogakat mutató szájjal rendelkezik”.

Nagyon kevés ilyen kőmaszk került elő erről a területről

Az egyik kőmaszk a Hebroni-dombokból. Hanay/Wikimedia

Ebből az időszakból máig mindössze 16 kőmaszkot tártak fel, amelyek közül sokat a Hebroni-dombok és a Júdeai-sivatag déli részén fedeztek fel. Mindegyiknek hasonló vonásai vannak, ami arra utal, hogy ugyanahhoz a Pre-Pottery Neolithic B (PPNB), azaz Kerámia Előtti Neolitikus kultúrcsoporthoz tartoznak.

Az ebben az időszakban élő emberek a mezőgazdasági forradalom első haszonélvezői voltak, és nagymértékben támaszkodtak a háziasított állatokra, hogy kiegészítsék korai mezőgazdaságból származó és vadászó-gyűjtögető étrendjüket.

A Levantéban talált PPNB-lelőhelyeken emberi koponyákat találtak gipszrétegekbe burkolva vagy az ősi lakóházak padlója alá temetve.

A szakértők szerint ez a fajta tevékenység az ősök imádatának egy korai formáját jelenti. „Ezek a kőmaszkok némileg hasonlítanak az emberi arcokhoz, ezért inkább ehhez az istentisztelethez kapcsolhatók” – tette hozzá Lupo.

A PPNB-kultúra a 8,2 ezer évnyi esemény során tűnt el, amely a klimatológusok által elfogadott kifejezés a globális hőmérséklet hirtelen csökkenésére, amely körülbelül ekkor ezelőtt következett be, és akár két évszázadig is eltarthatott.

Az IAA egyik képviselője kifejtette: „A maszk felfedezése megerősíti a feltételezésünket, mely szerint a Hebroni-dombok déli területe a kőmaszkok készítésének, és nyilvánvalóan a vallási tevékenységnek is központja volt a neolitikumban”.

Érdemes elolvasni:

• Még a 19. században is vudu-rituálékat tartottak a király palotájában
• Viking kori kincset talált a férfi, aki szórakozásból fémdetektorral keresgélt