A 2500 éves Kürosz-henger az első írásos dokumentum az emberi jogokról

A Kürosz-henger, amelyet 1879-ben fedeztek fel a British Museum babiloni expedíciója során, az ókori Perzsa Birodalom és II. (Nagy) Kürosz (vagy Kurus) uralkodó nagyságát mutatja be.

A több mint két és fél évezreddel ezelőtt készült, ékírásos feliratokkal ellátott hengeres lelet a történelem egy sorsfordító pillanatáról tanúskodik, ugyanis ez a legrégebbi írásos bizonyíték az emberi jogokról, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

A Kürosz-henger a British Museumban. Wikimedia

A Kürosz-henger a perzsa uralkodó nagylelkűségét mutatja be

A Perzsa Birodalom alapítójaként ünnepelt uralkodó katonai hódításaival és diplomáciai tevékenységével is maradantót alkotott.

Az Óbabilóniai Birodalommal való összecsapása Babilon Kr. e. 539-ben bekövetkezett elestét jelentette, amely eseményt Dániel zsidó próféta megjövendölte.

Maga az agyaghenger pedig írásba foglalta a király babilóniai ékírással írt kiáltványát, amely igazolja hódítását és kegyelmet ad a babilóniai foglyoknak.

Történelmi jelentőségén túlmenően a Kürosz-henger a meghódított nép felszabadításáról és a multikulturális társadalom korai megjelenéséről tesz korai tanúbizonyságot.

Az uralkodó rendeletébe foglalta a zsidó foglyok szabadon bocsátását, amely évezredekkel később is beszédtéma a történészek között, később pedig Jeruzsálem helyreállítását jelentette, és átformálta a zsidó identitást.

Ezen túlmenően a Perzsa Birodalom különböző kultúrák és vallások iránti toleranciája megalapozta a multikulturális társadalmat, ami a közigazgatási gyakorlatban és a művészeti eredményekben is megmutatkozik.

Annak ellenére, hogy a henger az ókor relikviája, mondanivalja a mai napig releváns. A régészeti leletből politikai szimbólummá vált ereklye a Közel-Kelet történelmének egyik leglenyűgözőbb darabja.