Mi okozta az Óperzsa Birodalom bukását?

Az Egyiptomtól Indiáig terjedő Óperzsa Birodalom olyan jeles uralkodók alatt, mint II. (Nagy) Kurus vagy görögös írásmóddal Kürosz, illetve Nagy Dareiosz, a gazdagság és a hatalom megtestesülése volt.

Katonai hadjárataikkal és sikeres kormányzásukkal példátlan magasságokba emelkedtek, és rengeteg környező kultúrára és régióra gyakoroltak befolyást, írja az Ancient Origins.

Az Óperzsa Birodalom kiterjedése Kr. e. 500 környékén. Wikimedia

Az Óperzsa Birodalom egykoron a régió legerősebbje volt

Azonban a belső problémáknak és a külső ellenségeknek egy birodalom sem állhat ellen örökké. A satrapák, azaz a tartományok (szatrapiák) kormányzói kihasználták, ahogy a birodalom központi hatalma folyamatosan gyengül.

A lakosságot súlyos adók terhelték, ami elégedetlenséget szított és széles körű lázadásokat szított, amelyek tovább destabilizálták a birodalmat.

Nagy Sándor érkezése pedig az utolsó szöget jelentette az Óperzsa Birodalom koporsójába. Könyörtelen katonai hadjáratai kihasználták a birodalom belső megosztottságát, és a döntő izsosi és arbelai csatában csúcsosodtak ki.

I. (Nagy) Dareiosz óperzsa uralkodó ábrázolása. Wikimedia

A Közel-keleten egy új időszámítás vette kezdetét, amikor Perszepolisz, a birodalom fővárosa megadta magát Nagy Sándor seregeivel szemben. III. Dareiosz meggyilkolásával pedig az Óperzsa Birodalom összeomlott.

Bukásuk ellenére a perzsák gazdag öröksége fennmaradt, nagy hatással volt a későbbi országokra is, és a mai napig az ókor egyik legnagyobb civilizációjaként tartják számon a kutatók, amivel kitörölhetetlen nyomot hagytak a történelemben.

A történelem során számtalan legyőzhetetlennek hitt birodalom hanyatlott már le nagyon hasonló módon, ami emlékeztető arra, hogy semmi, még a legszilárdabb civilizáció sem tarthat ki örökké.

Érdemes elolvasni:

• Valóban létezik a fáraók átka? Ez áll a legenda mögött
• Elszenesedett tekercsek árulták el a legendás filozófus, Platón sírjának hollétét