A 2600 éves Gilgames-tábla félelmetesen hasonlít Noé bárkájának történetéhez

Gilgames táblája, az égetett agyagtábla egy hatalmas árvízről szól.

Bármennyire is elítélik egymást a vallások, mondakörüket tanulmányozva mégis azt érezhetjük, hogy minden mindennel összefügg. Jó és rossz örök harca, csodatételek, tanmesék és a hívek életéről szóló hihetetlen mondák. Azt a középiskolában is megtanultuk, hogy mind a kereszténység, mind az iszlám a zsidó vallásra vezethető vissza, de előfordul, hogy más valláscsaládokba tartozó, esetleg pogány vagy okkult mítoszok is egybeforrnak.

Ezúttal is a sumér kultúra örökített meg egy keresztény füleknek meglehetősen ismerős történetet.

Gilgames 12 táblás eposza

Mai tudásunk szerint az emberiség egyik első epikus műve, a mezopotámiai sumér kultúra fő alkotása a Gilgames-eposz. Az első kiseposzok sumér nyelven keletkeztek még az i. e. 4-3. évezred fordulóján. A sumér hősepika központi témája az uruki mondakörből ered. Uruk a mai Dél-Irak területén feküdt, dél-mezopotámiai város, az i. e. 4-3. évezredi mezopotámiai kultúra egyik vezető ereje volt. Gilgames, a város királya az i. e. 27. században élhetett, s személye körül gazdag epikus hagyomány kristályosodott ki, írja az Érettségi.com.

Az első akkád nyelvű Gilgames-eposzt a sumér epikai ciklus alapján valószínűleg az óbabiloni korban, az i. e. 19-18. században írta egyetlen költő. Az eposz legteljesebb, akkád nyelvű klasszikus formája, az újasszir kiadás az i. e. 8. század végén keletkezhetett. Ez a szöveg maradt ránk Assurban-apli (i. e. 669- 626), az utolsó nagy asszír uralkodó híres ninivei könyvtárának 12 ékírásos agyagtábláján.

Az eposz Gilgames királyfi hősi harcait, a halhatatlanságért, az örök életért folytatott küzdelmeit mondja el.

Három harcos Gilgames legendájából. Fotó: depositphotos.com

A 11. Gilgames-tábla

A Gilgames eposzának 11. táblájaként is ismert, égetett agyagtábla fragmentuma cuneiform feliratokkal rendelkezik, amelyek leírják a hatalmas áradást, amely Babilonon áthaladt. Ezt a világ egyik legrégebbi irodalmi darabjának tekintik.

Ninivében, vagy más néven Kouyunjikban találták, ez egy ősi asszír város Felső-Mezopotámiában, a mai Irak területén, írja a Live Science.

Noha a Gilgames-eposz már az i.e. harmadik évezredben keletkezhetett, de ez a tábla a hetedik századba datálható.

Ismerős történet

Az ősi táblagépbe faragott epikus mese félelmetesen hasonlít Noé bárkájának bibliai történetéhez, amelyet a Teremtés könyvében találtak. A tábla leírja, hogy az istenek hogyan küldtek el áradást a Föld elpusztítására. Azonban az egyik isten, EA, figyelmezteti Utu-Napishtim-et, az ókori királyság uralkodóját a tervről, és utasítja őt, hogy építsen egy hajót, hogy megmentse magát és családját, valamint a „mindenféle madarat és vadállatot”, írja a British Museum, amely a tárgyat állandó gyűjteményének részeként számolja.

Csakúgy, mint a Teremtés könyvében, az utazók szabadon eresztik a madarakat, hogy megtudják, vajon a vizek eléggé visszahúzódnak -e a szárazföld megjelenéséhez. Később Utu-Napishtim elmondja Gilgamesnek tapasztalatait.

Hogyan függ össze Noé bárkájával?

A régészek az 1800-as évek végén fedezték fel a nagyjából 15 centiméter magas táblát, de nem tudták, mit mondott a felirat. Miután átadta a tárgyat a múzeumnak, egy George Smith nevű kutató megfejtette a szöveget, és állítólag azt mondta: „Én vagyok az első ember, aki ezt több mint kétezer év feledés után olvastam” – írta Smithsonian.

Míg ez a tábla volt az első bizonyíték a Noé történetének egy másik kultúrából származó történetéről, a régészek azóta sokkal régebbi cuneiform táblákat fedeztek fel hasonló árvíztörténetekkel, amelyek azt sugallják, hogy a történet már jóval a héber Biblia írása előtt keringett. Más szavakkal, Gilgames eposza valószínűleg a Noé bárkás történetének forrása volt.

Magyarul is olvasható

Akit érdekel, a Magyar Elektronikus Könyvtárban magyarul is elolvashatja az eposzt Zászlós Levente fordításában – bár figyelmeztetnünk kell, nem lesz könnyű olvasmány. A legendák 12 táblája összesen közel száz oldalt ölel fel, a 11. tábla így kezdődik:

Gilgames így szólt a távoli Utnapistimhez: / – Elnézlek téged, Utnapistim; / nem vagy nagyobb, mint én és szélesebb sem; / arcod hasonlatos az enyémhez; / olyanok vagyunk, mint atya és fia. / Nem másformán, embernek alkottak téged is! / De am íg én nyugtalan vagyok, harcra teremtett, / te távol a küzdelmektől, hátadon pihengetsz! / Mondd, miként vontak az istenek körükbe, /hogyan kerestél, miként találtál örök életet?

Ez is érdekelhet:

• Nem biztos, hogy Egyiptomból származik a világ legrégebbi játéka
• A 2500 éves Kürosz-henger az első írásos dokumentum az emberi jogokról