Oroszország újabb óriási gyomrost kapott Kínától
Amikor Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, számos világpiachoz, köztük Európa nagy részéhez is elvesztette a hozzáférést.
Az olyan országok, mint Németország, amelyek évekig az orosz gázra és olajra támaszkodtak, most élesen elfordultak, és igyekeztek megszabadulni az orosz függőség minden nyomától.
Ezt pedig Kína mindenkinél jobban kihasználta
A mindig is új gáz- és olajkészletekre szomjazó nagyhatalom gyorsan értesítette a Kremlt, hogy érdeklődik az orosz gáz és egy szibériai gázvezeték kiépítése iránt is.
Mostanában azonban ez a mentőkötél inkább huroknak tűnik, legalábbis Oroszország számára.
Peking igen agresszívan lép fel a Szibéria Ereje 2 néven ismert vezetékkel szemben, amely a tervek szerint évi legfeljebb 50 millió köbméter földgázt szállítana Kínába Putyinéktól.
Vajon mennyire őszinte Putyin mosolya? EPA/XINHUA / Rao Aimin CHINA OUT / UK AND IRELAND OUT
Kína most azt követeli, hogy csak az erősen szubvencionált orosz belföldi árat fizesse meg a földgázért, és nem vállalják, hogy évente jelentős mennyiséget vásároljanak.
Eközben az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom olajvállalat kivérzik. Tavaly 6,9 milliárd dolláros veszteségről számolt be, ami 20 év óta az első veszteséges évük.
Talán a tárgyalásokkal kapcsolatos nehézségeket jelzi, hogy a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller, aki a korábbi kínai-orosz tárgyalások állandó szereplője volt, nem kísérte el Vlagyimir Putyin orosz elnököt májusi pekingi útjára.
Oroszország abuzív kapcsolatban van Kínával
Az a tény, hogy Kína ilyen agresszívan áll a Moszkvával folytatott tárgyalásokhoz, a Forbes szerint rávilágít a két ország közötti hatalmi dinamika változására, mióta Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát.
Számos nyugat-európai ország csökkentette vagy megszüntette az Oroszországtól való gáz- és olajfüggőségét, az Északi Áramlat II gázvezeték megsemmisült, és a Moszkva és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok nagy része teljesen felbomlott.
A nyugati gazdasági felvevőpiac nélkül Kína nagyobb jelentőséget kapott Oroszország gazdasági érdekei szempontjából.
Kína azonban nem szalasztana el egy ilyen lehetőséget.
Keményen játszik Oroszországgal, és Oroszországnak kevés muníciója van, amivel visszavághatna. Függetlenül attól, hogy ez a tárgyalás hogyan alakul, a kínai-orosz kapcsolat változni fog.
Vlagyimir Putyin most már tudja ezt, annak ellenére, hogy korábban azt állította, hogy Kínával “határok nélküli barátságot” ápol. Röviden, Kína nem fog kényelmetlenkedni csak azért, hogy segítsen északi szomszédjának.
Ezzel párhuzamosan Oroszország gazdasági elszigeteltsége csak mélyül, és Vlagyimir Putyin talán kifut az időből, hogy ezt visszafordítsa.
Érdemes elolvasni:
