Kína forradalmasítja az energiatermelést: Új atomenergiatörvény a magfúziós áttörés felé!
2024 áprilisában Kína közel hétéves vita után közzétette módosított atomenergiatörvényének tervezetét. Ez a törvény szabályozni fogja az atomenergiát és a magfúziós ipar fejlesztését, amelyet a kínai kormány a legutóbbi éves kormányzati munkáról szóló jelentéseiben kiemelt. Zhang Jianhua, a kínai energiahivatal vezetője hangsúlyozta, hogy stratégiai megközelítésre van szükség a kínai magfúziós ipar fejlesztéséhez.
Az atommagfúzió, amely a Napban végbemenő, az atommagok szélsőséges körülmények között történő egyesülésének folyamatát követi, és ezáltal hatalmas energiát szabadít fel, ellentétben áll az atommaghasadással, amely az atommagok szétválasztását és a hagyományos atomerőművek működtetését jelenti. A maghasadáshoz hasonlóan a fúzió is kibocsátásmentes, de nincs hosszú távú radioaktív hulladék. A tengervízből bőségesen rendelkezésre álló hidrogénizotópok felhasználásával a fúzió szinte korlátlan energiaforrást jelenthet, így a 21. század egyik legnagyobb áttörése lenne ennek alkalmazása.
Napkitörés
Nemzetközi kezdeményezések a magfúzióval kapcsolatban
Az ENSZ 2023. évi éghajlat-változási konferenciáján John Kerry, az Egyesült Államok korábbi éghajlat-változási megbízottja bejelentette, hogy 35 ország részvételével új nemzetközi partnerséget alakítanak ki a magfúzió területén – jelent meg a The Diplomat nevű hírportálon. Ez a kezdeményezés az első alkalom, hogy az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján komolyan fontolóra vették a magfúziót mint lehetséges éghajlatvédelmi megoldást.
Emellett még az Egyesült Államokban az Energiaügyi Minisztérium 2022-ben egy 10 éves tervet vezetett be, amelynek célja, hogy a fúzióval kapcsolatos erőfeszítéseket egységes programba tömörítse a kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek fokozása érdekében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint világszerte 96 nukleáris fúziós kísérleti projekt létezik, 11 van folyamatban és 29 van tervben, amelyek többsége az elmúlt két évben jött létre.
Kína és a magfúzió
Kína azzal a kényszerrel küszködik, hogy csökkenteni kell a szénalapú energiaágazatból származó kibocsátást, és ez része annak a vállalásnak, hogy 2060-ra eléri a nettó nulla kibocsátást. A megújuló energiaforrások telepítése terén elért gyors fejlődés ellenére a nap- és szélenergia változékonysága kihívást jelent.
Az atommagfúzió ígéretes megoldásnak számít, mivel folyamatos, kibocsátásmentes energiatermelési potenciájával segíthet Kínának és más nemzeteknek elérni az ambiciózus éghajlati célokat, miközben a fosszilis tüzelőanyagokról való átállással párhuzamosan.
Kína kulcsfontosságúnak tekinti a magfúziót az energiabiztonság fokozása és a tiszta energiával kapcsolatos technológiák terén betöltött vezető szerep megszilárdítása szempontjából. Jelentős beruházásokat eszközölt a fúziós technológiába, világviszonylatban vezető szerepet tölt be a szabadalmi bejelentésekben, és olyan mérföldköveket ért el, mint a fúziós berendezések rekordidőben történő működése.
Kína célja, hogy 2050-re kereskedelmi forgalomba hozza a fúziós technológiát, és aktívan képzi a tudósok és mérnökök új generációját, hogy ezáltal támogassa ezt a törekvést.
Bár az atommagfúzió a globális energiaellátás szempontjából meghatározó átalakítási lehetőségeket rejt magában, továbbra is jelentős technológiai akadályok állnak fenn, többet között a fúziós reakciók extrém hőmérsékleten történő fenntartása és az energiaátalakítási folyamatok optimalizálása terén.
E kihívások ellenére az országokat sürgetik, hogy növeljék a fúziós kutatásba történő beruházásokat, hogy kihasználhassák a magfúzió ígéretét, mint a jövő tiszta energiarendszerének alapkövét.
Ez is érdekes lehet:
