Lenyűgöző mérnöki megoldásoknak köszönhetően állt 1000 évig egy kínai pagoda

Több mint ezer éven keresztül egy figyelemre méltó pagoda állt Jiaxingban, Csöcsiang tartományban, Kelet-Kínában, amely ősi építészetével vonzotta a turistákat.

A Dongta templom területe a Szung-dinasztia (960–1279) építészetének egyik legszebbje, melyet egy lenyűgöző torony koronázott meg, amely a közeli patak fölé emelkedett, írja a South China Morning Post.

Bár a pagoda több mint 1000 évig állt, az 1960-as években lebontották, az viszont nem ismert, hogy a bontás a kulturális forradalom (1966-1976) előtt vagy után történt-e.

Mi már nem láthattuk, mert a kínai állam sem akarta

Május közepén egy régészcsoport, amely tavaly szeptemberben tárta fel a helyszínt, megosztott némi információt arról, hogyan maradhatott fenn a torony ilyen sokáig.

Három pagoda Jiaxing tartományban, Kínában. Illusztráció: 钉钉/Wikimedia

Vizsgálatukat a lebontott házak törmelékei között talált régészeti elemek sarkallták, amelyek arra utaltak, hogy a torony alapja talán megőrződött.

A terület feltárásakor a régészek a Dongta templom maradványaira bukkantak. Sikerült rekonstruálniuk azt, amit a helyi média csak ősi mérnöki csodaként emlegetett.

A tornyot eredetileg a Szuj-dinasztia (581-618) idején építették, alapját azonban később a Szung-dinasztia (960-1127) alatt, különösen Sen-cung császár uralkodása alatt (1067-1085) újjáépítették.

Vang Meng, az egyik régész, a Global Times jelentésében elmagyarázta, hogy “a szerkezet zseniális tervezése volt az egyik fő oka annak, hogy a torony több mint 1000 évig fennállhatott.”

A stabilitása elsősorban annak alapjának köszönhető, amely egy háromrétegű ciprusfa keretet tartalmazott.

Bár a tornyot többször is újjáépítették, az alapja változatlan maradt, ami különösen figyelemre méltó tény, tekintve, hogy a fa évszázadokig viszonylag jó állapotban maradt.

Érdekesség, hogy az alap 52 nagy kerámiaedényt tartalmazott, amelyeket földdel töltöttek meg, és beépítettek az alapba, egy akkoriban meglehetősen elterjedt stabilizációs technika részeként. Azonban a régészek nem tudják pontosan, mit stabilizáltak ezek az edények.

Hasonló módszert alkalmaztak a sanghai Longping templomnál, de kisebb mértékben, mint a jiaxingi toronynál.

A torony alapját egy nagy gödör aljára építették, amelyet faborítással erősítettek meg, majd téglákból és fából építették fel. A tervezés célja az volt, hogy megakadályozzák a torony összeomlását a régió viszonylag puha talaja miatt.

Cseng Csie-li, a Keleti Pagoda Templom régészeti igazgatója a Hszinhuának elmondta, hogy “bár a Szung-dinasztia sok híres irodalmi alakjáról ismert, abban az időben számos ügyes kézművesük is volt.”

A régészek az egész területen feltártak és északi Szung-kori érméket is találtak. A pagoda építészeti szépségén túl népszerű hely volt, ahonnan a helyiek és a turisták is élvezhették a környék panorámáját. Sajnos a Dongta templom, amelyet a Liang-dinasztia (502-557) idején építettek, hasonló sorsra jutott.

Érdemes elolvasni:

• 4-5 ezer évvel ezelőtt az egyiptomi írnokok ugyanazzal a problémával szembesültek, mint mi
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?