Létezett egy város, amelyet még Nagy Sándor sem tudott elfoglalni

Nagy Sándornak sikerült meghódítania szinte mindent, amit célba vett, kivéve egy helyet, Termesszoszt, amelyet a történészek gyakran Sasfészekként emlegetnek.

Nagy Sándor Kr. e, 333-ban megpróbálta meghódítani az ókori Termesszosz városát, de végül kudarcot vallott. Ma ennek az egykor hatalmas városnak az elhagyatott romjai 1050 méteres magassában találhatók ülnek a délnyugat-türkiz hegyek tetején.

A várost a szolimok lakták, a lúviak leszármazottai. A területtel azonban a történészek az elmúlt évtizedekig nem foglalkoztak eleget, így továbbra is nagyon keveset tudunk róluk, illetve arról, hogy mikor építették a városukat, derül ki a Greek Reporter beszámolójából.

A termesszoszi színház maradványai. Ingo Mehling/Wikimedia

A város, amelybe Nagy Sándor bicskája is beletörött

Az azonban egyértelmű, hogy jó érzékük volt az építkezéshez, ráadásul a helyszínt stratégiai szempontból választották meg. Otthonuk egy fontos kereskedelmi útvonal mentén épült, így a Földközi-tengerre tartó és onnan érkező emberek áru- és pénzforgalma révén virágozhatott. Emellett a magas fekvés és a panoráma miatt könnyű volt megvédeni.

Nagy Sándor vallott kudarcot többszöri próbálkozás után is Nagy Sándor, amivel Termesszosz bekerült a történelemkönyvekbe. Állítólag maga a makedón hódító volt az, aki először hívta a várost Sasfészeknek.

Arrianus ókori történetíró, aki beszámolt a makedón király és Termesszosz ütközeteiről, kiemelte, hogy a várost még egy kisebb haderő is könnyedén meg tudta volna védeni, mivel a támadók leküzdhetetlen akadályokkal álltak szemben. Azt már Arrianus is leírta, hogy a város a phrügiai hátországból Pamphülia síkságára vezető hegyi átjárónál található.

Nagy Sándor nyilvánvalóan Pamphüliából Phrügiába akart menni, és Arrianus szerint az út Termesszoszon keresztül vezetett. Több hágó is van, lejjebb és könnyebben megközelíthető, így kissé rejtély, hogy Nagy Sándor miért a meredek Jenice-hágót választotta. Az erről szóló elméletek szerint az sem kizárható, hogy a pergai vendéglátói rossz útra küldték őt.

Nagy Sándor és hadserege sok időt és energiát vesztegetett el arra, hogy megpróbáljanak utat törni a hágón, amelyet a termesszosziak lezártak, ezért csalódottságában a város felé fordult, és körülvette azt.

Érdemes elolvasni:

• Afrika első keresztény királyságának története a 4. században kezdődött
• 900 tárgy került elő két 16. századi, elsüllyedt kínai hajóroncsról