Caligula római császár 2000 éves kertje került elő a Vatikán közelében
Az olaszországi Tiberis folyóra néző kertek egykor egy hírhedt római császárhoz, Caligulához tartoztak.
Az olaszországi építőmunkások egy 2000 éves kertet fedeztek fel, amely egykor egy római császáré volt.
Hatalmas felfedezés
A kert travertin falai a Tiberis partjára néznek. Ez a folyó vágja át Rómát, Vatikánvárostól keletre fekszik. Az olasz kulturális minisztérium lefordított közleménye szerint a romok akkor kerültek elő, amikor a munkások új felüljárót építettek a Piazza Pia téren.
Miközben a régészek eltávolították a törmeléket, egy ólomvízcsövet találtak a következő felirattal: “C(ai) Cæsaris Aug(usti) Germanici”. A kutatók megállapították, hogy a metszet Gaius Caesar Augustus Germanicusra utal, ismertebb nevén Caligulára – más néven „kis csizma”: apja katonái adták neki gyermekkori becenevet, írja a Heritage Daily.
Caligula mellszobra. Metropolitan Museum of Art
Caligula rövid és kegyetlen uralma
A felirat alapján a kutatók úgy vélik, hogy a kert valószínűleg a hírhedt római császáré volt. Caligula nemcsak zsarnoki és könyörtelen vezetőként volt ismert, hanem szadistaként is, aki megalázta a szenátusát. Caligula i.sz. 37-ben lépett a trónra, és i.sz. 41-ben a praetorianus gárda – a tisztviselők, akiknek meg kellett volna védeniük – meggyilkolták a császárt.
Ezt a következtetést támasztja alá az Alexandriai Philón egyiptomi filozófus által írt „A Gaius követségről” című ősi szöveg egy részlete. Leírja, hogyan találkozott Caligula az egyiptomi Alexandriában élő zsidók képviselőjével egy nagy kertben a Tiberis mentén a nyilatkozat szerint.
Abban az időben a zsidó alexandriaiak és a görög-alexandriai lakosság „válságban volt, amely erőszakkal, verekedésekkel és vallási intolerancia epizódjaival nyilvánult meg”. A császár azonban elutasította a zsidók vallási autonómia iránti kérelmét, ehelyett a görögök oldalára állt.
Ez lehet a sokat keresett kert
Alessio De Cristofaro, a Régészeti, Képzőművészeti és Tájvédelmi Különleges Felügyelőség, egy római kormányhivatal régésze szerint a lelet azért jelentős, mert a Piazza Pia ugyanazon a területen található, mint a „Horti Agrippinae”, az idősebb Agrippina kertje, aki Caligula anyja volt, írja a Live Science.
Családi örökség
A pipa is hasonló egy másik, az 1900-as évek elején talált pipához, amelyre Augustus második felesége és Germanicus nagyanyja, Iulia (Julia) Augusta neve van felírva. A kutatók azt feltételezik, hogy az ingatlant Germanicus örökölte, majd később feleségére, idősebb Agrippinára szállt, mielőtt Caliguláé lett volna.
A pipa mellett a régészek római kori kerámia táblákat és mitológiai jeleneteket ábrázoló terrakotta alakokat találtak, amelyek valószínűleg a háztetőket díszítették.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
