Az éghajlatváltozás hatása Angliára: Veszélyben London természeti csodái!
2022-ben a délnyugat-londoni Kew botanikus kertjében a szárazság következtében jelentős faállomány pusztult el, összesen 400 fa. Ez az esemény arra késztette a kutatókat, hogy megvizsgálják az éghajlatváltozásnak a kert fáira gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait. Mire jutottak?
Az 1840-ben alapított Kew Gardens a világ legnagyobb botanikai gyűjteményének ad otthont. Az aszály rávilágított a kert fáinak érzékenységére, amelyek közül sokat több mint egy évszázaddal ezelőtt ültettek, stabil, nedves körülményeket feltételezve. Ez a történelmi ültetési stratégia nem vette figyelembe a most megfigyelhető drasztikus éghajlati változásokat.
A Kew klímamodellezésében a nyugat-londoni előrejelzéseket, az időjárási állomások feljegyzéseit, a globális faadatokat és az empirikus vizsgálatokat kombinálja. Az eredmények azt mutatják, hogy a Kew fafajok több mint 50%-a veszélyeztetetté válhat 2090-re, 45%-uk ismert elterjedési területük széléhez közeledik, 9%-uk pedig az éves középhőmérséklet alapján ismert elterjedési területükön kívül esik. Ez olyan brit őshonos fajokat fenyeget, mint az angol tölgy, a közönséges bükk, az ezüstnyír és a magyal, amelyek a jövőben a Kew-éhez hasonló éghajlaton is küzdeni fognak.
Kew Gardens London Forrás: Wikimedia Comms / Készítette: David Hawgood / Kew Gardens Temperate House from the Pagoda / CC BY-SA 2.0
A terv a fenyegetés ellen
A The Guardian értesülései alapján a kutatások szerint a Kew 11 000 fájának fele veszélyeztetett, ezért egy utódlási tervet dolgoztak ki a változó időjárási viszonyok miatt valószínűleg elpusztuló fák pótlására. Az Egyesült Királyságban a 21. században 1884 óta a tíz legmelegebb évén van túl, és London éghajlata 2050-re várhatóan a mai Barcelonáéhoz fog hasonlítani. Az utódlási terv célja, hogy a városi fák továbbra is hűsítő és árnyékot adjanak a hőhullámok idején.
A kockázatok ellensúlyozására a Kew a veszélyeztetett fákat szárazságtűrőbb fajokkal, például ibériai égerrel, Farges-fenyővel, cseresznye berkenyével, Montezuma fenyővel és kanalas tölggyel helyettesíti. A kutatás azt is megjegyzete, hogy a melegebb európai éghajlatról származó fajok, mint például bizonyos tölgyfák, ellenállóbbak lehetnek, mint az angol tölgyek.
Forrás: Pixabay
Szakértők véleménye
Richard Barley, a Kew kertészeti igazgatója hangsúlyozta az utódlási terv fontosságát az éghajlatváltozás élő tájakra gyakorolt hatásainak megértésében és mérséklésében. Kiemelte a városi terekben és kertekben a sokszínű és ellenálló növényválasztás szélesebb körű szükségességét a súlyos éghajlati hatások leküzdése érdekében.
Ross Cameron, a Sheffieldi Egyetem környezeti kertészetének professzora egyetértett a kutatásban foglaltakkal, és megjegyezte, hogy a nedves körülményeket kedvelő fafajok a jövőbeni szárazabb éghajlaton nehézségekbe ütközhetnek, ami a délkelet-angliai őshonos égereket és csipkebokrokat érinti.
Ez is érdekelhet:
